„Az az elképzelés, miszerint az a legjobb házasság, amely az egyén boldogságát szolgálja, ellentmondásosnak tűnik. Nem a kapcsolat a házasság lényege? Nos, egy ideje már nem. A házasság évszázadokig egyfajta gazdasági-társadalmi szövetségnek számított, amelyben a felek érzelmi és intellektuális igényei másodlagos szerepet kaptak magának a szövetségnek a fennmaradásával szemben. A modern ember azonban társat keres a kapcsolataiban, mégpedig olyan társat, aki érdekesebbé teheti az életét…aki segít, hogy elérje becses céljait.”
Tara Parker-Pope
Az emberiség hajnalán a legtöbb törzsben a házasság és monogámia ismeretlen fogalom volt. A nők és férfiak szabadon párosodtak, ahogyan azt az állatvilágban ma is megfigyelhetjük. Sok esetben azonban az ivadékok biztonságos felneveléséhez szükségessé vált a gondoskodó szülő, így kiemelten az apa védelmező szerepe.
A Virginiai Egyetemen Nemzeti Házasságkutató projektje érdekes megállapításokra jutott. A tartós párválasztás gazdasági hatásait vizsgálva kimutatták, hogy a hosszú ideje házasságban élők vagyona 75 százalékkal nagyobb a nyugdíjba vonulásuk időpontjában, mint a szingli életet választó kortársasaiké.
A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy a fiatalok mindössze egyharmada hisz benne, hogy a házasság megfelelőbb választás, mint egyéb alternatívák. A Házasság Világnapjának gondolata az Egyesült Államokból származik és 1983-óta ünneplik. Alapvető célja a házasság népszerűsítése és annak bemutatása, hogy egy családban élni jó, az utódok felnevelése pedig rengeteg örömöt jelent.