Az eszünk, a szemünk, fülünk, orrunk, nyelvünk, szívünk mind azt diktálja, figyeljünk a beporzókra, mert nélkülük elképzelhetetlen emberhez méltó életünk a Földön.
Magyar Természettudományi Múzeum rapid randira invitál minket, ahol közösen ismerkedünk meg a beporzókkal, vannak köztük méhek, lepkék, darazsak, legyek, denevérek is. Lehetőségünk lesz mikroszkóp és felnagyított makettek segítségével szemügyre venni a kivételesen tárgylemezeken nyugvó polleneket. Barkácsolhatunk hazavihető méhszállót, és táncos kedvűek eljárhatják a méhek táncát. Az inváziós fajok tengeri szállításával kapcsolatban vetélkedőre is hívják a múzeum vendégeit. Sőt megismerkedhetünk a viráglátogató lepkékkel és egy játékból pedig az is kiderül, hogy milyen fáradtságos munka a pollengyűjtés.
Tudtad?
Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók.
Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
Világszerte csökken a vadon élő beporzó rovarok változatossága, egyedszáma és biomasszája, egyebek között a természetes élőhelyek fogyatkozása, a légszennyezés, a növényvédő szerek használata, az inváziós fajok megjelenése és a klímaváltozás hatásai következtében. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek; sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért a méhek félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet.
Csatlakozz!
Legyen március 10-e
a Beporzók Napja!
