Lehet, hogy a cím hallatán most az jár a fejedben, hogy “ez nem is igaz, én nem szeretek másokat utánozni” pedig tudat alatt a környezetedhez alkalmazkodva öltözködsz. Az öltözködés embertől függetlenül a lelki állapot kérdése, aki nem egy pólót és egy nadrágot kényszerül csak hordani.

Minden benyomás, vagy tapasztalat hatással van rád minden téren, ahogy itt is – és bármilyen furcsa is ezt hallani, de a fiúkra is igazak ezek a megfigyelések. Ők is gondolkodnak (igaz kevesebbet, már aki) a tükör előtt magukat nézve, és bármilyen hanyagnak is akarnak tűnni, azért még mindig felfedezhető bennük az a bizonyos megfelelési és kifejezési vágy, amit egykor a férfiak a divattal akartak kifejezni.

De honnan is ered és miért van az emberek divatőrültsége?

Eredetileg a divatot hivatalosan 30 „divatház” diktálja. Mindegyik háznak az alapítója valami újjal, és a maga korában abszurd dologgal rukkolt elő, mint például Coco Chanel, aki a feminista mozgalmakat erősítette a divat által. Ahhoz, hogy egy személy divatot diktálhasson, sok elismerő szóra és egyetértő emberek mellett, egy kis figyelemfelkeltő felháborodásra van szüksége.

A divat olyan, mint egy újság, amibe bárki bármit írhat, csak nem biztos, hogy elolvassák, mivel sajnos sok tehetséges ruhatervező nem eléggé reklámozza magát. Furán hangozhat, de az öltözettel való véleménykifejtést a férfiak kezdték el tüntetésszerűen az ókorban, és mivel később rájöttek az emberek arra, hogy mivel itt nem szavakkal és írásokkal elégedetlenkednek, hanem csak anyagcafatokkal, nem lehetett büntetni a divattal való gondolat kifejezést, ahogy ma sem.

A divat most már inkább a női nemhez kapcsolódik, de lehet, hogy amit leginkább a nők világának hittünk, mégsem az. Szóval simán lehet, hogy a legférfiasabbnak gondolt mánia, a nőkhöz vezethető vissza.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a youtube-on is.