1541. augusztus 29-én I. Szulejmán oszmán szultán serege elfoglalta Buda várát, ezután pedig a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadva, másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált.
Szulejmán 50000 fős serege augusztus 29-én Óbudán táborozott le, és úgy tett, mint aki a Bécs elleni hadjáratra készülődik.
Buda várát ekkor már majdnem három hónapja ostromolta a trónkövetelő Habsburgok zsoldos serege a kettős királyválasztás következményeként, de megfutamodtak látva a jelenős számbeli fölénnyel megjelent, felmentőseregnek hitt törököket.
A szultán a török táborba kérette Izabella királynét a csecsemő királlyal együtt, illetve a magyar főurakat, Török Bálintot, Werbőczy Istvánt, Fráter Györgyöt. Tudatta Izabellával, hogy védnökségébe veszi Budát de neki és fiának meghagyja a Tiszántúl és Erdély országrészeket, amelyet évi 10 ezer arany fejében kormányozhat. Mialatt a szultán a magyar főurakkal tárgyalt, addig egy nagy csapat nézelődő janicsár vonult fel a várba, ahol aztán elfoglalták a kapukat és a kulcsfontosságú területeket.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
Megosztás:
