Az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom eszméi a XVIII. század végén Latin-Amerikában is gyökeret vertek, így 1810. szeptember 18-án, a Napóleonnal folytatott gerillaháborúban meggyengült Spanyolország tehetetlenségét kihasználva, az egykori gyarmati terület, Chile kikiáltja autonómiáját a Spanyol Királyságon belül.
Chile: független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja. A 15. század közepén még az északi és a középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban a területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok jelentek meg itt, de a gyarmatosítók törekvéseit mindvégig az indián őslakók ellenállása kísérte.
Miután Chilét autonóm köztársasággá nyilvánítottak megalakult az első kormányzótanács amely aztán egy sor nagy jelentőségű intézkedést hozott.
Rögzítették például a Spanyolországtól független kereskedelemhez való jogot és szabadkereskedelmi központokat hoztak létre Valdivia, Talcahuano, Valparaiso és Coquimbo székhelyekkel. Előkészítették továbbá az első parlamenti választásokat, amelyet 1811. május 6-án tartották meg a frissen alakult pártok részvételével.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
