1903. december 28-án a Budapesten született Neumann János, aki később a digitális számítógép alapjainak lefektetésével vált ismertté.
A tízéves kora előtt már csodagyereknek titulált Neumann a középiskola után vegyészmérnöknek tanult Zürichben, majd a Budapesti Tudományegyetemen doktorált matematikából.
Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát hallgatott és megismerkedhetett Szilárd Leóval, valamint Gábor Dénessel is.
1930-ban költözött ki az Egyesült Államokba, ahol előbb a Princetoni Egyetemen tanított, majd a második világháború évei alatt tanácsadóként részt vett az atombomba megépítésében.
A háború után számítógépnek tervezésével foglalkozott, és kifejlesztette a belső működés elméletét, a kettes számrendszert alkalmazó, memóriát és programtárolást használó utasításrendszert, vagyis a Neumann-elvet.
“Neumann észjárását ismerve néha eltűnődőm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja”
– mondta róla pályatársa, Hans Albrecht Bethe Nobel-díjas fizikus.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
Megosztás:
