Komédia
1996
SZEREPLŐK VENDÉG ÖREG FELESÉG
NÔ
Színhely: egy lakótelepi kétszobás lakás konyhája. A konyha kb. hat-hét négyzetméteres, szemből látjuk. A konyhaajtót leemelték. A konyhaajtó nyílása mellett balra kint az előszobában fridzsider,
amely nem fért el a konyhában, balra mellette a fürdőszoba ajtaja csukva, attól balra a hálószoba ajtaja csukva. Attól balra, a szín- padra merőlegesen a bejárati ajtó. A konyhaajtó nyílásától jobbra, a színpadra merőlegesen a nappali szoba ajtaja csukva. A konyhá- ban velünk szemben, a szín mélyén konyhaablak rajzszöggel oda- erősített madzagon lógó függönnyel, afölött az égre látni. A kony- haablak előtt konyhaasztal. Az asztaltól balra a mosogató, előtte a gáztûzhely, a mosogató fölött konyhaszekrény a falon. A jobb oldali fal előtt régi típusú kredenc. A konyhaasztalhoz három, homokóra alakú, világoskék mûanyag konyhaszék fér: balra, jobbra és egy középen, az ablak alatt, a negyedik az asztal alá van tolva. A konyhaasztaltól balra látszik, hogy oda tervezhették a kamrát, de kivették, hogy három szék azért elférjen az asztal körül. A kivett
kamra helyén, a falon falvédő,
szarvasbőgés holdfényben. Az asztal narancssárga mûanyag borítású pozdorjából készült.
(Senki sincs a színen. Jobbról, a nappaliból az Eurosport közvetíté- sét hallani angolul, vagy néha magyarul, ahogy éppen adódik az- nap este. Az előadás folyamán az Eurosport mindvégig szól, szük- ség szerint halkabban vagy hangosabban.
Csöngetés. A hálószobából kijön Feleség: 60 év körüli elhízott nő, kifakult, kék tréningruha van rajta, és virágos mintájú kötény, ke- zében kötőtűk. Kinyitja az előszobaajtót. Az ajtóban megjelenik Vendég: 55 körüli férfi elegáns, finom öltönyben, vékonycsíkos vaj- színű ingben, választékos nyakkendőben, kezében nagy virágcsokor.)
VENDÉG Jó napot kívánok – FELESÉG Tessék –
VENDÉG (Visszalép, mintha újra olvasná a névtáblát.) Önökhöz jöt- tem –
FELESÉG El tetszett téveszteni? VENDÉG Biztos, hogy nem – FELESÉG Ez virág –
VENDÉG Maguknak hoztam –
(Vendég bejön az előszobába, megáll. Feleség becsukja mögötte az előszobaajtót.)
FELESÉG Maga biztosítós?…
VENDÉG (Nevet.) Nem, dehogy – én privát ügyben – nem tetszik még ismerni engem – majd meg tetszik ismerni –
FELESÉG Szoktak jönni biztosítósok – azért kérdezem, hogy nem-e a biztosítós.
VENDÉG Nem, dehogy –
FELESÉG Mi nem szoktunk biztosítani – ugye mi már nyugdíjban – VENDÉG Tudom – itthon van a férje, ha jól tudom –
FELESÉG Itthon – mért tetszik kérdezni?
VENDÉG Ha maguknak lenne telefonjuk, de
nincs – ha
lenne, előbb telefonáltam volna – de így még jobb is, meglepetés!
(Nevet.)
FELESÉG Nincs telefonunk. Kértük, de nincs – igérték, hogy majd lesz, de nincs – maga telefonos?
VENDÉG Több hétig tartott, amíg megtudtam, hogy hol laknak
– a telefonkönyvben nincsenek benne –
FELESÉG Nincs telefonunk – biztos azér nem vagyunk a telefon- könyvbe se, nem? – maga most telefonos vagy biztosítós?
VENDÉG Egyik sem – először elmentem Kőbányára, hátha még ott laknak –
FELESÉG Kőbányára? Ott nem laktunk. VENDÉG A férje igen.
FELESÉG Újpesten laktunk – aztán Rákoskerten a házba – ami- kor aztán aztat lebontották, kaptuk eztet, ide kellett jönni – VENDÉG Én Kőbányán laktam – ahol a férje is – mi egy utcában laktunk – most, hogy visszajöttem, először kimentem Kőbá- nyára, de azt az utcát lebontották – én külföldön élek, tetszik tudni – (Nevet.) Maguk miatt jöttem haza… gondoltam, lesz meglepetés – (Körülnéz.) Szóval ilyen belülről – nem így kép- zeltem – egy régi házat képzeltem, udvarral, amilyen volt Kőbányán – de azokat az utcákat lebontották – hát, rég volt –
FELESÉG Papaaa! Gyere ki! Jött egy valaki, külföldről!
(Csönd.)
Mindjárt jön – az ejrósportot nézi – Papaaa!
(Csönd.)
Tessék leülni – a konyhába, ott szoktunk ülni, a konyhába – a tisztaszobába van a tévé, amit ő néz – én a hálóba kötök, szoktam kötni – szvettert kötök neki, aztat szoktam kötni neki, szvettert – tessék jönni, tessék leülni –
VENDÉG Én azért jöttem – haza – hogy magukkal találkozzam – a férjével – nem kéne ezt vízbe tenni?
FELESÉG Papaaa! – Volt nekünk vázánk – most addig ideteszem a mosogatóba, teliengedem vízzel – (A mosogatóba vizet enged, és a csokrot belerakja.) Nehéz ilyen izét kapni, dugót – ami nem lötyög – kinek hozta eztet, a lányomnak?
VENDÉG Maguknak hoztam
– mást is – majd később – (Izgatot- tan kuncog.) de a lánya ma jön magukhoz,
ugye?
FELESÉG Jön, hogy vigye a paprikás csirkét – a Papa a tévét nézi
– őtet tetszik keresni?
VENDÉG Igen – sajnálom, hogy így kellett, hogy mondják, beje- lentkezés nélkül, de a meglepetés – (Nevet.)
(Feleség benyit a nappaliba.)
FELESÉG Papaaa, jött valaki, biztosítós, téged keres.
(A nappaliból kijön Öreg egyszínű, fakult kék, márkajelzés nélküli, vedlett tréningruhában és papucsban.)
VENDÉG Jó napot. ÖREG Jó napot.
VENDÉG Elnézést, hogy bejelentés nélkül – de nincsen telefon- juk –
ÖREG Telefonunk, az nincs. – Mi nem kötünk biztosítást. Ve- lünk nem is kötnek, öregek vagyunk.
VENDÉG Nem azért jöttem – én azért jöttem – azért jöttem – hogy megköszönjem – Nagyon régen meg kellett volna kö- szönnöm – de nem tudtam – most végre megköszönöm – (Csönd, majd Feleséghez.) A maga férje – ő mentette meg az életemet!
(Csönd.)
ÖREG Én magát nem ismerem.
VENDÉG Hát mert megöregedtem – (Nevet.) Negyven éve! – Ma- ga is megöregedett – biztos nem ismerném fel az utcán –
ÖREG Mit akar maga?
FELESÉG Tessék leülni – mi a konyhába élünk – van micsoda, gyümölcslé –
ÖREG Én magát sose láttam.
VENDÉG Megöregedtem – várjon – (A belső zsebéből elővesz egy cso- mó papírt, levéltárcát, egyebet.) Van egy régi fényképem – arról fel fog ismerni – tessék – nézze meg –
(Öreg elveszi a fényképet, nézegeti. Feleség odanyomul, nézi a ké- pet, vendég visszarakja a papírokat a belső zsebébe.)
FELESÉG Ez maga? VENDÉG Hát igen –
FELESÉG Hány éves itten? Húsz?
VENDÉG Olyasmi –
ÖREG (Visszaadja a képet.) Nem ismerem magát.
VENDÉG (Elveszi a képet, áll.) Nincsen másik képem – ezt a láger- ben csinálták, eltettem emlékbe – nincs másik képem –
FELESÉG Milyen láger?
VENDÉG Ausztriában, ötvenhétben. FELESÉG Maga oda disszidált?
VENDÉG Aztán az Államokba – onnét jövök – (Csönd.) A maga férje 57 januárban jött egy éjjel, hogy tűnjek el – mert rajta vagyok a listán – egy utcában laktunk, együtt fociztunk – a férjét behívták, és akkor januárban jött, hogy tűnjek el –
FELESÉG Maga egy ellenforradalmár volt?
VENDÉG Ellenforradalmár!? – a kezembe nyomtak egy puskát, hogy őrizzem a gyárat – őriztem – egyszer se kellett lőni, de őriztem – és a sztrájk után, december után kezdték össze- szedni a srácokat – akik szintén –
(Csönd.)
ÖREG Én erre nem emlékszem. Én nem szóltam senkinek. Nem úgy volt akkor. Valaki mást tetszik keresni.
(Csönd.)
FELESÉG Ha ő mondja – mer ő mindenre emlékszik – a meccsek eredményeit is tudja, mindet – még nem is élt, de voltak meccsek, és azokra is emlékszik – volt egy olyan micsoda, Potya vagy kicsoda, szélső, az csavart gólokat rúgott, a fér- jem még nem is élt, de tudja –
ÖREG Tóth Potya! – és szögletből lőtte! FELESÉG Mondom, Potya –
ÖREG Tóth Potya!
VENDÉG Tévedés? Az ki van zárva. Hogy hívják, azt a hivatalt – lakónyilvántartás – tévedés? Béem lakónyilvántartás! – (Ko- torászik a belső zsebében, papírokat, fényképeket vesz elő.) Ezek a szüleim – rájuk biztos emlékszik – és ezeket a leveleket írták nekem – nézze –
(Öreg távol tartva magától megnézi a képeket.)
FELESÉG Ez itt aszongya, te Kőbányán laktál, hogy ő Kőbányán lakott. – Mi 58-ba kerültünk össze – én vidéki lány vagyok
- ott szolgált akkor – aztán mi Újpesten voltunk albérletbe
- aztán kiutalták a házat Rákoskerten – biciglivel járt be –
ÖREG Ezeket se ismerem – idegen levelet nem olvasok – Mit akar maga tőlem?
(Feleség a kredencből elővesz egy szemüveget, fölteszi, nézi a képeket meg a leveleket, mozog a szája.)
VENDÉG Meg szeretném köszönni – meg szeretném – hogy mondják – hálálni – rég nem beszéltem magyarul –
ÖREG Én senkit nem mentettem meg – én senkinek nem mond- tam semmit – milyen lista? Ki volt a listán? – engem behív- tak. Én szolgáltam – ott fegyelem volt – mindent parancsra tettem – ott fegyelem volt – hogyhogy szóltam, éjjel, január- ban? Kinek? Senkinek! – az nem úgy volt akkor! – van ma- gának tanúja? Ki a tanú? – majd én ügyvédet fogadok. En- gem nem fognak belerángatni.
VENDÉG Belerángatni?
ÖREG Ez most nagyon megy – perbe fognak idős embereket, hogy sortűz – nem is lőttek! – de ha parancs volt, akkor mu- száj volt lőni! – és akkor tisztességes embereket meghurcol- nak, és belepusztulnak, ott a bíróságon! – láttam a tévén! – infarktust kapnak! – de ha maga nem ezért jött – hát én megmondom magának, hogy én sose árultam el semmit – so- ha semmit – ezt mondja meg nekik –
VENDÉG Kinek mondjak, micsodát?
ÖREG Én az ügyet sose árultam el, ezt mondja meg nekik – ki- nek? na kinek! – akik magát megbízták – akik az ügyet el- árulták! az eszmét elárulták! – a mieinknek mondja meg, ér- ti?!
(Öreg bemegy a nappaliba, bevágja az ajtót. Csönd.)
FELESÉG (Leveszi a szemüvegét, az asztalra teszi a levelek,
képek közé.) Ideges – de megnyugszik, nézi az ejrósportot, és megnyug- szik – van gyümölcslé – de lemehetek
sörért –
VENDÉG Nem, köszönöm – én voltam a kapus!
FELESÉG Maga tényleg nem biztosítós? – azok jönnek, aztán előszedik a micsodát, na, a micsodát, amit alá kell írni, mi- csodát – Rosszul tetszik lenni?
VENDÉG Csak megszédültem – blood pressure – FELESÉG Betegsége van?
VENDÉG Nem, csak a blood pressure –
FELESÉG Neki mája van – meg porckorongja – ízülete van neki – na jöjjön –
(Feleség betámogatja Vendéget a konyhába, leülteti a bal oldali székre a mosogatóhoz.)
Én kötök, most szvettert kötök neki – a lányomnak is kötök
– az unokámnak is kötök – így olcsóbb – nem akar kalmopi- rint? – mindenre az a legjobb, a kalmopirin, tejjel –
VENDÉG Nem, köszönöm – FELESÉG Akkor vizet – VENDÉG Jó, hát vizet –
FELESÉG Akkor tessék felállni, mer ott a víz –
(Vendég támolyogva feláll, leül a jobb oldali székre. Feleség vizet tölt egy pohárba a mosogatónál, visszafordul.)
FELESÉG Ne oda!!!
VENDÉG (Feláll, kibotorkál az asztal mögül, rátámaszkodik az asztal- ra.) Bocsánat –
FELESÉG Az az ő széke, a Papáé! Üljön be amoda… mer ez itt az övé, itt szeret –
(Vendég elveszi a poharat, iszik.)
Ottan
kamra volt, de kivette – alattunk is kivették sokan –
aki egyedül van, az nem vette ki – úgyhogy nekünk nincsen kamránk – ez az egy, különben
jó lakás – gáz, melegvíz
– szá- raz, de párologtatjuk a vizet – nekünk nincsen
asztmánk, hálistennek, mer van itt a házba, aki nem bírja – Csak a fű- tés, aztat emelik – még fogják emelni – a melegvizet is eme- lik – a gázt is emelik – a telefont
is emelik, de nekünk nin- csen – jó, hogy nincsen telefonunk – így nekünk nem bírják emelni – még jó – két nyugdíjból, ugye –
VENDÉG Innen az égre látni –
FELESÉG Csak mikor elromlik a lift – de ha nem romlik el, akkor jó – nem lehetett válogatni, eztet adták – mer a házat lebon- tották – Rákoskerten – ott volt kamra meg pince – itten nin- csen kamra, szárító volt, beépítették – nagy konyha volt ot- tan a házba – mint otthon nálunk – én vidéki lány vagyok – dehát két embernek ez is – ha jön a lányom, itt a széke – ez a negyedik, itt lent, ez nem kell, az unoka ha jön, de rég nem jön – na üljön be oda már!
(Vendég befurakszik az asztal mögé, és leül a szemközti székre.)
Jobban van? VENDÉG Jobban.
FELESÉG Lehet orvost hívni – le kell menni, lent van telefon – szét szokták verni baltával, ugye, de tegnap még működött, emlékszek – hova is telefonáltam – nem szoktam telefonálni
– ja, a lányomnak, neki van telefonja, hogy jó-e neki a pap- rikás csirke – ez az, neki telefonáltam – máma jön a papri- kás csirkéért – maga nem ismeri a lányomat?
VENDÉG Nem. – Egyszer laktam a Brooklyn Heightsen – onnan is az égre láttam – meg át Manhattenre – ekkora kis kony- hám volt, láttam a konyhámból a felhőkarcolókat – azt hit- tem, ott vagyok a világ közepén – ahol a dolgok történnek – (Nevet.)
FELESÉG Az hol van, Kanadába? Mer tőlünk kimentek Kanadá- ba – két család is kiment – írták, vannak olyan felhőkarco- lók –
VENDÉG Nem Kanadában – mindegy – az ég, az ott is ilyen – furcsa – tudja, mikor elképzeltem, hogy egyszer hazamegyek
– hogy akkor elkezdődik az igazi – talán azt hittem, ha egy- szer hazamegyek, húsz éves leszek megint – (Nevet.) Hát nem ilyennek képzeltem – nincs meg az utcánk, lebontot- ták! – nincs meg az utcánk! (Csönd.) Ezt nem írták meg. A szüleim. Persze lehet, hogy utána bontották le.
FELESÉG Meghaltak?
VENDÉG Meg. Vagy harminc éve.
FELESÉG Az enyimek is. Az ő szülei is. Mi is meg fogunk. – Kiho- zom a kötést. A hálóba nincs beágyazva, úgyhogy mi itt szok- tunk, a konyhába – maga addig igyon, mer itt a víz – (Bemegy a hálószobába. Vendég körülnéz, a falvédőt nézegeti. Feleség kihozza a félbehagyott szvettert meg a fonalat, bemegy a konyhába, leül a bal oldali székre, kötni kezd.) Én csak úgy, nekünk – mondták, ad- jam el, amit kötök, de most álljak ki az utcára? Mint azok a micsodák, a románok? – mi kevésből is megélünk –
VENDÉG Nincs róla egy képe, egy régi? FELESÉG Régi kép?
VENDÉG Amin még fiatal –
FELESÉG Hát az esküvői képünk, az van – a tisztaszobába, a fa- lon – de azon nem egyenruhába van –
VENDÉG Nem baj.
FELESÉG Hozzam ki? Azon fiatal vagyok – nem voltam tizen- nyolc – szép lány voltam – a lányom is szép lány volt – az unokám is szép lány – tizenhat éves –
VENDÉG Lány? Jobb lenne, ha fiú –
FELESÉG Hát csak lány – de nem, a tizenhetedikbe van – maga hány éves?
VENDÉG Ötvennyolc. FELESÉG Családja van?
VENDÉG Elváltam – van két fiam, az egyik valami menedzser, a másik kalidzsba jár –
FELESÉG Elvált? A lányom is elvált – neki egy lánya van – vele van a lányommal – a férje nem fizeti a gyerektartást – a lá- nyom hogyhíjják, pereli – de nem fizet –
VENDÉG Én fizettem, minden hónapban. FELESÉG Az jó.
VENDÉG Nem olyan jó – (Nevet.)
FELESÉG A Papa tévézik – mindig tévézik – ejrósport, aztat nézi
– menjen be, nézze meg – maga is nézi az ejrósportot?
VENDÉG Nálunk nincs. FELESÉG Nincs?
VENDÉG Nincs. Mindenféle más van, sportchannel. FELESÉG Maguknál nincs ejrósport?
VENDÉG Van egy csomó csatorna, de pont Juroszport, az nincs. FELESÉG Ejrósport. Az sincs?
VENDÉG Mondom, hogy nincsen Juroszport… FELESÉG De ő ejrósportot néz – maga nem nézi? VENDÉG (Kis csönd után.) Nem. Azt nem nézem. FELESÉG De van maguknál.
VENDÉG Van. De én nem nézem.
(Csönd.)
FELESÉG Mer ő aztat nézi. A híradót is nézi, de felizgul. Mondta az orvos, ne nézze. Magyar meccset nem néz, akkor is feliz- gul, felmegy neki a vérnyomása. Magának van vérnyomása?
VENDÉG Van.
(Csönd.)
FELESÉG Van vérnyomása? Pedig maga fiatal. Mit mondott, elvált? VENDÉG El.
FELESÉG A lányom is elvált – szép lány volt – most is szép – mondom neki, menjél férjhez – nem olyan öreg, mennyi most, harmincöt – az ma nem sok – maga teljesen elvált, papírral?
VENDÉG El.
FELESÉG Magának van valakije? A lányomnak nincsen. Szép lány. Van neki szakmája, dolgozik. Könyvelő. Az máma egy szakma, mi? Van neki lakása, két szoba, és nem is távfűté- ses, gázkonvektor a két szobába, az jó. Szép lány. El van vál- va, ki van kezelve. – Magának mér nincs valakije? Nem akar? Vagy maga olyan – nyugaton sok van olyan – mond- ják, most már nálunk is – maga olyan?
VENDÉG Nem. Vannak gyerekeim!
FELESÉG Azoknak is lehet gyerekük, csakhát a buziknak buzi lesz a fiuk meg a lányuk. Van olyan, hogy öröklődés, tudja?
VENDÉG Velem minden rendben van. FELESÉG
Maguknál kié lett a lakás?
VENDÉG Milyen lakás?
FELESÉG Hát a családjával – mer nálunk a lányomé –
VENDÉG A volt feleségemnek is van lakása, nekem is van, már régen elváltunk – a gyerekek vele maradtak – azóta felnőt- tek, elköltöztek – az egyiknek már gyereke is van – vagyis- hát nekem unokám – ritkán látom őket – a volt feleségem megint férjhez ment –
FELESÉG Szóval van lakása – az jó – ott él benne egyedül? VENDÉG Sokat utazom – olyan a munkám –
FELESÉG Mit mondott, mért jött? Maga biztos olyan biztosítós – akik szoktak jönni, akarnak eztet meg aztat, pedig mink már így öregen – mi nem írunk alá olyan micsodát, tudja micso- dát, amit aláírnak, és akkor muszáj fizetni –
(Csönd.)
VENDÉG A maga férje – ha megtudták volna, főbe is lövik – még- is jött, és hogy mondják, figyelmeztetett!
FELESÉG Kicsoda? VENDÉG A férje!
FELESÉG Jó ember. Mindenki tudja, jó ember. Szigorú, de igaz- ságos. Jönnek néha a haverjai, itt ülnek a konyhába, és ter- vezik, hogy egyszer még – Csupa vén rozoga, és lőni akar- nak. Mondom, ne csinálják. Na akkor ő is beszél, akkor hall- gatják, őtet hallgatják, mer neki van tekintélye. Van neki. Én nem mondok semmit, minek, nem lőnek azok már, a Papa járkál, éjjel járkál, a tisztaszobába, úgyhogy a kilométere az megvan neki, csak nem az uccán… én addig alszok, muszáj aludni, nem? Maga alszik?
VENDÉG Tessék?
FELESÉG Bír maga aludni? A lányom se bír, kezelték, volt a izé- be is, de kiengedték, mikor elvált, utána, meg még párszor, az idegei. De ki van kezelve – Maga alszik?
VENDÉG Alszom.
Beate Dölling: A gödör mélyén című könyv a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg Scolar teen sorozat részeként.