KVARTETT – részlet a könyvből

Komédia

1996

SZEREPLŐK VENDÉG ÖREG  FELESÉG

NÔ

Színhely: egy lakótelepi kétszobás lakás konyhája. A konyha kb. hat-hét négyzetméteres, szemből látjuk. A konyhaajtót leemelték.  A konyhaajtó nyílása mellett balra kint az előszobában fridzsider,

amely nem fért el a konyhában, balra mellette a fürdőszoba ajtaja csukva, attól balra a hálószoba ajtaja csukva. Attól balra, a szín- padra merőlegesen a bejárati ajtó. A konyhaajtó nyílásától jobbra, a színpadra merőlegesen a nappali szoba ajtaja csukva. A konyhá- ban velünk szemben, a szín mélyén konyhaablak rajzszöggel oda- erősített madzagon lógó függönnyel, afölött az égre látni. A kony- haablak előtt konyhaasztal. Az asztaltól balra a mosogató, előtte  a gáztûzhely, a mosogató fölött konyhaszekrény a falon. A jobb oldali fal előtt régi típusú kredenc. A konyhaasztalhoz három, homokóra alakú, világoskék mûanyag konyhaszék fér: balra, jobbra és egy középen, az ablak alatt, a negyedik az asztal alá van tolva. A konyhaasztaltól balra látszik, hogy oda tervezhették a kamrát, de kivették, hogy három szék azért elférjen az asztal körül. A kivett

kamra helyén, a falon falvédő, szarvasbőgés holdfényben. Az asztal narancssárga mûanyag borítású pozdorjából készült.

(Senki sincs a színen. Jobbról, a nappaliból az Eurosport közvetíté- sét hallani angolul, vagy néha magyarul, ahogy éppen adódik az- nap este. Az előadás folyamán az Eurosport mindvégig szól, szük- ség szerint halkabban vagy hangosabban.

Csöngetés. A hálószobából kijön Feleség: 60 év körüli elhízott nő, kifakult, kék tréningruha van rajta, és virágos mintájú kötény, ke- zében kötőtűk. Kinyitja az előszobaajtót. Az ajtóban megjelenik Vendég: 55 körüli férfi elegáns, finom öltönyben, vékonycsíkos vaj- színű ingben, választékos nyakkendőben, kezében nagy virágcsokor.)

VENDÉG     Jó napot kívánok – FELESÉG     Tessék –

VENDÉG     (Visszalép, mintha újra olvasná a névtáblát.) Önökhöz jöt- tem –

FELESÉG     El tetszett téveszteni? VENDÉG     Biztos, hogy nem – FELESÉG    Ez virág –

VENDÉG     Maguknak hoztam –

(Vendég bejön az előszobába, megáll. Feleség becsukja mögötte az előszobaajtót.)

FELESÉG   Maga biztosítós?…

VENDÉG    (Nevet.) Nem, dehogy – én privát ügyben – nem tetszik még ismerni engem – majd meg tetszik ismerni –

FELESÉG    Szoktak  jönni  biztosítósok  –  azért  kérdezem,  hogy nem-e a biztosítós.

VENDÉG   Nem, dehogy –

FELESÉG    Mi nem szoktunk biztosítani – ugye mi már nyugdíjban – VENDÉG     Tudom – itthon van a férje, ha jól tudom –

FELESÉG     Itthon – mért tetszik kérdezni?

VENDÉG Ha  maguknak  lenne telefonjuk, de  nincs  –  ha  lenne, előbb telefonáltam volna – de így még jobb is, meglepetés! (Nevet.)

FELESÉG Nincs telefonunk. Kértük, de nincs –  igérték,  hogy majd lesz, de nincs – maga telefonos?

VENDÉG     Több hétig tartott, amíg megtudtam, hogy hol laknak

– a telefonkönyvben nincsenek benne –

FELESÉG Nincs telefonunk – biztos azér nem vagyunk a telefon- könyvbe se, nem? – maga most telefonos vagy biztosítós?

VENDÉG Egyik sem – először elmentem Kőbányára, hátha még ott laknak –

FELESÉG     Kőbányára? Ott nem laktunk. VENDÉG    A férje igen.

FELESÉG     Újpesten laktunk – aztán Rákoskerten a házba – ami- kor aztán aztat lebontották, kaptuk eztet, ide kellett jönni – VENDÉG    Én Kőbányán laktam – ahol a férje is – mi egy utcában laktunk – most, hogy visszajöttem, először kimentem Kőbá- nyára, de azt az utcát lebontották – én külföldön élek, tetszik tudni – (Nevet.) Maguk miatt jöttem haza… gondoltam, lesz meglepetés – (Körülnéz.) Szóval ilyen belülről – nem így kép- zeltem  –  egy  régi  házat  képzeltem,  udvarral,  amilyen  volt Kőbányán – de azokat az utcákat lebontották – hát, rég volt –

FELESÉG    Papaaa! Gyere ki! Jött egy valaki, külföldről!

(Csönd.)

Mindjárt jön – az ejrósportot nézi – Papaaa!

(Csönd.)

Tessék leülni – a konyhába, ott szoktunk ülni, a konyhába – a tisztaszobába van a tévé, amit ő néz – én a hálóba kötök, szoktam kötni – szvettert kötök neki, aztat szoktam kötni neki, szvettert – tessék jönni, tessék leülni –

VENDÉG   Én azért jöttem – haza – hogy magukkal találkozzam – a férjével – nem kéne ezt vízbe tenni?

FELESÉG   Papaaa! – Volt nekünk vázánk – most addig ideteszem a mosogatóba, teliengedem vízzel – (A mosogatóba vizet enged, és a csokrot belerakja.) Nehéz ilyen izét kapni, dugót – ami nem lötyög – kinek hozta eztet, a lányomnak?

VENDÉG Maguknak hoztam – mást is – majd később – (Izgatot- tan kuncog.) de a lánya ma jön magukhoz, ugye?

FELESÉG    Jön, hogy vigye a paprikás csirkét – a Papa a tévét nézi

– őtet tetszik keresni?

VENDÉG Igen – sajnálom, hogy így kellett, hogy mondják, beje- lentkezés nélkül, de a meglepetés – (Nevet.)

(Feleség benyit a nappaliba.)

FELESÉG   Papaaa, jött valaki, biztosítós, téged keres.

(A nappaliból kijön Öreg egyszínű, fakult kék, márkajelzés nélküli, vedlett tréningruhában és papucsban.)

VENDÉG    Jó napot. ÖREG    Jó napot.

VENDÉG Elnézést, hogy bejelentés nélkül – de nincsen telefon- juk –

ÖREG Telefonunk, az nincs. – Mi nem kötünk biztosítást. Ve- lünk nem is kötnek, öregek vagyunk.

VENDÉG Nem azért jöttem – én azért  jöttem  –  azért  jöttem  – hogy megköszönjem – Nagyon régen meg kellett volna kö- szönnöm – de nem tudtam – most végre megköszönöm – (Csönd, majd Feleséghez.) A maga férje – ő mentette meg az életemet!

(Csönd.)

ÖREG    Én magát nem ismerem.

VENDÉG Hát mert megöregedtem – (Nevet.) Negyven éve! – Ma- ga is megöregedett – biztos nem ismerném fel az utcán –

ÖREG   Mit akar maga?

FELESÉG Tessék leülni – mi a konyhába élünk – van micsoda, gyümölcslé –

ÖREG     Én magát sose láttam.

VENDÉG Megöregedtem – várjon – (A belső zsebéből elővesz egy cso- mó papírt, levéltárcát, egyebet.) Van egy régi fényképem – arról fel fog ismerni – tessék – nézze meg –

(Öreg elveszi a fényképet, nézegeti. Feleség odanyomul, nézi a ké- pet, vendég visszarakja a papírokat a belső zsebébe.)

FELESÉG    Ez maga? VENDÉG     Hát igen –

FELESÉG   Hány éves itten? Húsz?

VENDÉG     Olyasmi –

ÖREG   (Visszaadja a képet.) Nem ismerem magát.

VENDÉG (Elveszi a képet, áll.) Nincsen másik képem – ezt a láger- ben csinálták, eltettem emlékbe – nincs másik képem –

FELESÉG     Milyen láger?

VENDÉG     Ausztriában, ötvenhétben. FELESÉG    Maga oda disszidált?

VENDÉG Aztán az Államokba – onnét jövök – (Csönd.) A maga férje 57 januárban jött egy éjjel, hogy tűnjek el – mert rajta vagyok a listán – egy utcában laktunk, együtt fociztunk – a férjét behívták, és akkor januárban jött, hogy tűnjek el –

FELESÉG    Maga egy ellenforradalmár volt?

VENDÉG Ellenforradalmár!? – a kezembe nyomtak egy puskát, hogy őrizzem a gyárat – őriztem – egyszer se kellett lőni, de őriztem – és a sztrájk után, december után kezdték össze- szedni a srácokat – akik szintén –

(Csönd.)

ÖREG Én erre nem emlékszem. Én nem szóltam senkinek. Nem úgy volt akkor. Valaki mást tetszik keresni.

(Csönd.)

FELESÉG Ha ő mondja – mer ő mindenre emlékszik – a meccsek eredményeit is tudja, mindet – még nem is élt, de voltak meccsek, és azokra is emlékszik – volt egy olyan micsoda, Potya vagy kicsoda, szélső, az csavart gólokat rúgott, a fér- jem még nem is élt, de tudja –

ÖREG   Tóth Potya! – és szögletből lőtte! FELESÉG   Mondom, Potya –

ÖREG    Tóth Potya!

VENDÉG Tévedés? Az ki van zárva. Hogy hívják, azt a hivatalt – lakónyilvántartás – tévedés? Béem lakónyilvántartás! – (Ko- torászik a belső zsebében, papírokat, fényképeket vesz elő.) Ezek a szüleim – rájuk biztos emlékszik – és ezeket a leveleket írták nekem – nézze –

(Öreg távol tartva magától megnézi a képeket.)

FELESÉG Ez itt aszongya, te Kőbányán laktál, hogy ő Kőbányán lakott. – Mi 58-ba kerültünk össze – én vidéki lány vagyok

• ott szolgált akkor – aztán mi Újpesten voltunk albérletbe
• aztán kiutalták a házat Rákoskerten – biciglivel járt be –

ÖREG Ezeket se ismerem – idegen levelet nem olvasok – Mit akar maga tőlem?

(Feleség a kredencből elővesz egy szemüveget, fölteszi, nézi a képeket meg a leveleket, mozog a szája.)

VENDÉG Meg szeretném köszönni – meg szeretném – hogy mondják – hálálni – rég nem beszéltem magyarul –

ÖREG Én senkit nem mentettem meg – én senkinek nem mond- tam semmit – milyen lista? Ki volt a listán? – engem behív- tak. Én szolgáltam – ott fegyelem volt – mindent parancsra tettem – ott fegyelem volt – hogyhogy szóltam, éjjel, január- ban? Kinek? Senkinek! – az nem úgy volt akkor! – van ma- gának tanúja? Ki a tanú? – majd én ügyvédet fogadok. En- gem nem fognak belerángatni.

VENDÉG   Belerángatni?

ÖREG Ez most nagyon megy – perbe  fognak  idős  embereket, hogy sortűz – nem is lőttek! – de ha parancs volt, akkor mu- száj volt lőni! – és akkor tisztességes embereket meghurcol- nak, és belepusztulnak, ott a bíróságon! – láttam a tévén! – infarktust kapnak! –  de  ha  maga  nem  ezért  jött  –  hát  én megmondom magának, hogy én sose árultam el semmit – so- ha semmit – ezt mondja meg nekik –

VENDÉG   Kinek mondjak, micsodát?

ÖREG Én az ügyet sose árultam el, ezt mondja meg nekik – ki- nek? na kinek! – akik magát megbízták – akik az ügyet el- árulták! az eszmét elárulták! – a mieinknek mondja meg, ér- ti?!

(Öreg bemegy a nappaliba, bevágja az ajtót. Csönd.)

FELESÉG (Leveszi a szemüvegét, az asztalra teszi a levelek, képek közé.) Ideges – de megnyugszik, nézi az ejrósportot, és megnyug- szik – van gyümölcslé – de lemehetek sörért –

VENDÉG    Nem, köszönöm – én voltam a kapus!

FELESÉG Maga tényleg nem biztosítós? – azok jönnek, aztán előszedik a micsodát, na, a micsodát, amit alá kell írni, mi- csodát – Rosszul tetszik lenni?

VENDÉG    Csak megszédültem – blood pressure – FELESÉG    Betegsége van?

VENDÉG    Nem, csak a blood pressure –

FELESÉG    Neki mája van – meg porckorongja – ízülete van neki – na jöjjön –

(Feleség betámogatja Vendéget a konyhába, leülteti a bal oldali székre a mosogatóhoz.)

Én kötök, most szvettert kötök neki – a lányomnak is kötök

– az unokámnak is kötök – így olcsóbb – nem akar kalmopi- rint? – mindenre az a legjobb, a kalmopirin, tejjel –

VENDÉG     Nem, köszönöm – FELESÉG    Akkor vizet – VENDÉG     Jó, hát vizet –

FELESÉG    Akkor tessék felállni, mer ott a víz –

(Vendég támolyogva feláll, leül a jobb oldali székre. Feleség vizet tölt egy pohárba a mosogatónál, visszafordul.)

FELESÉG   Ne oda!!!

VENDÉG    (Feláll, kibotorkál az asztal mögül, rátámaszkodik az asztal- ra.) Bocsánat –

FELESÉG    Az az ő széke, a Papáé! Üljön be amoda… mer ez itt az övé, itt szeret –

(Vendég elveszi a poharat, iszik.)

Ottan kamra volt, de kivette – alattunk is kivették sokan – aki egyedül van, az nem vette ki – úgyhogy nekünk nincsen kamránk – ez az egy, különben jó lakás – gáz, melegvíz – szá- raz, de párologtatjuk a vizet – nekünk nincsen asztmánk, hálistennek, mer van itt a házba, aki nem bírja – Csak a fű- tés, aztat emelik – még fogják emelni – a melegvizet is eme- lik – a gázt is emelik – a telefont is emelik, de nekünk nin- csen – jó, hogy nincsen telefonunk – így nekünk nem bírják emelni – még jó – két nyugdíjból, ugye –

VENDÉG   Innen az égre látni –

FELESÉG Csak mikor elromlik a lift – de ha nem romlik el, akkor jó – nem lehetett válogatni, eztet adták – mer a házat lebon- tották – Rákoskerten – ott volt kamra meg pince – itten nin- csen kamra, szárító volt, beépítették – nagy konyha volt ot- tan a házba – mint otthon nálunk – én vidéki lány vagyok – dehát két embernek ez is – ha jön a lányom, itt a széke – ez a negyedik, itt lent, ez nem kell, az unoka ha jön, de rég nem jön – na üljön be oda már!

(Vendég befurakszik az asztal mögé, és leül a szemközti székre.)

Jobban van? VENDÉG    Jobban.

FELESÉG Lehet orvost hívni – le kell menni, lent van telefon – szét szokták verni baltával, ugye, de tegnap még működött, emlékszek – hova is telefonáltam – nem szoktam telefonálni

– ja, a lányomnak, neki van telefonja, hogy jó-e neki a pap- rikás csirke – ez az, neki telefonáltam – máma jön a papri- kás csirkéért – maga nem ismeri a lányomat?

VENDÉG  Nem. – Egyszer laktam a Brooklyn Heightsen – onnan is az égre láttam – meg át Manhattenre – ekkora kis kony- hám volt, láttam a konyhámból a felhőkarcolókat – azt hit- tem, ott vagyok a világ közepén – ahol a dolgok történnek – (Nevet.)

FELESÉG Az hol van, Kanadába? Mer tőlünk kimentek Kanadá- ba – két család is kiment – írták, vannak olyan felhőkarco- lók –

VENDÉG Nem Kanadában – mindegy – az ég, az ott is ilyen – furcsa – tudja, mikor elképzeltem, hogy egyszer hazamegyek

– hogy akkor elkezdődik az igazi – talán azt hittem, ha egy- szer hazamegyek, húsz éves leszek megint – (Nevet.)  Hát nem ilyennek képzeltem – nincs meg az utcánk, lebontot- ták! – nincs  meg  az  utcánk!  (Csönd.)  Ezt  nem  írták  meg. A szüleim. Persze lehet, hogy utána bontották le.

FELESÉG   Meghaltak?

VENDÉG    Meg. Vagy harminc éve.

FELESÉG Az enyimek is. Az ő szülei is. Mi is meg fogunk. – Kiho- zom a kötést. A hálóba nincs beágyazva, úgyhogy mi itt szok- tunk, a konyhába – maga addig igyon, mer itt a víz – (Bemegy a hálószobába. Vendég körülnéz, a falvédőt nézegeti. Feleség kihozza a félbehagyott szvettert meg a fonalat, bemegy a konyhába, leül a bal oldali székre, kötni kezd.) Én csak úgy, nekünk – mondták, ad- jam el, amit kötök, de most álljak ki az utcára? Mint azok a micsodák, a románok? – mi kevésből is megélünk –

VENDÉG    Nincs róla egy képe, egy régi? FELESÉG     Régi kép?

VENDÉG   Amin még fiatal –

FELESÉG Hát az esküvői képünk, az van – a tisztaszobába, a fa- lon – de azon nem egyenruhába van –

VENDÉG    Nem baj.

FELESÉG Hozzam ki? Azon fiatal vagyok – nem voltam tizen- nyolc – szép lány voltam – a lányom is szép lány volt – az unokám is szép lány – tizenhat éves –

VENDÉG   Lány? Jobb lenne, ha fiú –

FELESÉG Hát csak lány – de nem, a tizenhetedikbe van – maga hány éves?

VENDÉG   Ötvennyolc. FELESÉG   Családja van?

VENDÉG Elváltam – van két fiam, az egyik valami menedzser, a másik kalidzsba jár –

FELESÉG Elvált? A lányom is elvált – neki egy lánya van – vele van a lányommal – a férje nem fizeti a gyerektartást – a lá- nyom hogyhíjják, pereli – de nem fizet –

VENDÉG     Én fizettem, minden hónapban. FELESÉG     Az jó.

VENDÉG   Nem olyan jó – (Nevet.)

FELESÉG    A Papa tévézik – mindig tévézik – ejrósport, aztat nézi

– menjen be, nézze meg – maga is nézi az ejrósportot?

VENDÉG   Nálunk nincs. FELESÉG   Nincs?

VENDÉG     Nincs. Mindenféle más van, sportchannel. FELESÉG     Maguknál nincs ejrósport?

VENDÉG     Van egy csomó csatorna, de pont Juroszport, az nincs. FELESÉG     Ejrósport. Az sincs?

VENDÉG     Mondom, hogy nincsen Juroszport… FELESÉG    De ő ejrósportot néz – maga nem nézi? VENDÉG     (Kis csönd után.) Nem. Azt nem nézem. FELESÉG    De van maguknál.

VENDÉG   Van. De én nem nézem.

(Csönd.)

FELESÉG  Mer ő aztat nézi. A híradót is nézi, de felizgul. Mondta az orvos, ne nézze. Magyar meccset nem néz, akkor is feliz- gul, felmegy neki a vérnyomása. Magának van vérnyomása?

VENDÉG    Van.

(Csönd.)

FELESÉG     Van vérnyomása? Pedig maga fiatal. Mit mondott, elvált? VENDÉG     El.

FELESÉG A lányom is elvált – szép lány volt – most is szép – mondom neki, menjél férjhez – nem olyan öreg, mennyi most, harmincöt – az ma nem sok – maga teljesen elvált, papírral?

VENDÉG    El.

FELESÉG Magának van valakije? A lányomnak nincsen.  Szép lány. Van neki szakmája, dolgozik. Könyvelő. Az máma egy szakma, mi? Van neki lakása, két szoba, és nem is távfűté- ses, gázkonvektor a két szobába, az jó. Szép lány. El van vál- va, ki van kezelve. – Magának mér nincs valakije? Nem akar? Vagy maga olyan – nyugaton sok van olyan – mond- ják, most már nálunk is – maga olyan?

VENDÉG     Nem. Vannak gyerekeim!

FELESÉG Azoknak is lehet gyerekük,  csakhát  a  buziknak  buzi lesz a fiuk meg a lányuk. Van olyan, hogy öröklődés, tudja?

VENDÉG    Velem minden rendben van. FELESÉG    Maguknál kié lett a lakás?

VENDÉG   Milyen lakás?

FELESÉG    Hát a családjával – mer nálunk a lányomé –

VENDÉG A volt feleségemnek is van lakása, nekem is van, már régen elváltunk – a gyerekek vele maradtak – azóta felnőt- tek, elköltöztek – az egyiknek már gyereke is van – vagyis- hát nekem unokám – ritkán látom őket – a volt feleségem megint férjhez ment –

FELESÉG    Szóval van lakása – az jó – ott él benne egyedül? VENDÉG     Sokat utazom – olyan a munkám –

FELESÉG Mit mondott, mért jött? Maga biztos olyan biztosítós – akik szoktak jönni, akarnak eztet meg aztat, pedig mink már így öregen – mi nem írunk alá olyan micsodát, tudja micso- dát, amit aláírnak, és akkor muszáj fizetni –

(Csönd.)

VENDÉG A maga férje – ha megtudták volna, főbe is lövik – még- is jött, és hogy mondják, figyelmeztetett!

FELESÉG     Kicsoda? VENDÉG     A férje!

FELESÉG Jó ember. Mindenki tudja, jó ember. Szigorú, de igaz- ságos. Jönnek néha a haverjai, itt ülnek a konyhába, és ter- vezik, hogy egyszer még – Csupa vén rozoga, és lőni akar- nak. Mondom, ne csinálják. Na akkor ő is beszél, akkor hall- gatják, őtet hallgatják, mer neki van tekintélye. Van neki. Én nem mondok semmit, minek, nem lőnek azok már, a Papa járkál, éjjel járkál, a tisztaszobába, úgyhogy a kilométere az megvan neki, csak nem az uccán… én addig alszok, muszáj aludni, nem? Maga alszik?

VENDÉG    Tessék?

FELESÉG Bír maga aludni? A lányom se bír, kezelték, volt a izé- be is, de kiengedték, mikor elvált, utána, meg még párszor, az idegei. De ki van kezelve – Maga alszik?

VENDÉG     Alszom.

Beate Dölling: A gödör mélyén című könyv a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg Scolar teen sorozat részeként.