Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente


kidsnews (127éves) - 2 éve

A WWF és partnerei napokban publikált tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi kerül be az emberek szervezetébe.

A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában / kép:pixabay.com

A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan nem kevesebb, mint 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, éves szinten pedig több mint 250 gramm műanyagot jelent.

„Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket –, azt eddig nem tudtuk, hogy ránk, emberekre hogyan hat a természetbe kijutó műanyag”

– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Az elemzés – melynek alapjául több mint 50 különböző tanulmány szolgált – most feltárja, hogy mi mennyit fogyasztunk el belőle mikroműanyag formájában, és fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a szervezetbe kerülve milyen hatásai lehetnek.

A jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízből kerülnek a szervezetünkbe – ebbe beletartozik a palackozott víz is.

A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk.

A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza. A műanyagszennyezésnek ráadásul gazdasági következményei is vannak: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ezt évi 8 milliárd dollárra becsüli.

A mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival már számos kutatás foglalkozik, de a legfontosabb, hogy a problémát a gyökerétől kezeljük:

ha nem akarunk műanyagot fogyasztani, akkor meg kell állítanunk a több millió tonnányi műanyagáradatot, ami minden évben a természetbe kerül.

Ebben pedig mindenkinek felelőssége van: a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

WWF

kép: congerdesign/Pixabay

2017 Kidsnews | All rights reserved