66 állam és kormányfő vett részt hétfőn a New York-i klímacsúcson, amit Antonio Guterres ENSZ- főtitkár hívott össze azért, hogy ott a tagországok végre egyértelmű vállalásokat tegyenek. Most először fordult elő egyébként, hogy a komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kaptak felszólalási lehetőséget.
Antonio Guterres megnyitó beszédében elmondta: eddig 66 ország, 10 régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Hangsúlyozta: az egyes országok vezetőinek kötelessége, hogy fellépjenek a környezeti válság ellen, ha ugyanis nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magát az életünket veszélyeztetjük.
„Évente 7 millió hektár erdő tűnik el a Földről, ezek nem helyi katasztrófák ez globális fenyegetés. Nem tudunk úrrá lenni a klímaváltozáson, ha nem vagyunk képesek megőrizni a bolygó tüdejét.”
– mondta.
A megnyitón ezt követően felszólalt a svéd Greta Thunberg is, aki beszédében cseppet sem kímélte a megjelent politikusokat.
„Nekem nem itt kéne lennem, az iskolában kellene lennem az óceán túlsó felén, de önök hozzánk fiatalokhoz fordulnak reményért. Hogy merészelik? Ellopták az álmaimat és a gyermekkoromat, pedig én még a szerencsések közé tartozom. Emberek szenvednek, emberek meghalnak, teljes ökológiai rendszerek omlanak össze, egy teljes kihalási esemény küszöbén állunk, és önök csak a pénzről és az állandó gazdasági növekedés tündérmeséjéről papolnak. Hogy merészelik?”
-kezdte könnyeivel küszködve a tizenéves aktivista.
A klímakonferencián Angela Merkel is felszólalt. A német kancellár beszédében kiemelte: meghallották a fiatalok figyelmeztését, így Németország kormánya a múlt héten elfogadott egy új klímavédelmi tervet, amelynek értelmében 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Hétfőn Oroszország -a negyedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó, amely eddig nem ratifikálta a 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményt- bejelentette, hogy véglegesen elfogadta és megvalósítja az abban foglaltakat.
New Yorkban megrendezett klímakonferencián Magyarországot Áder János államfő képviselte.
Bejelentette: Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
A magyar köztársasági elnök leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok. Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön – mondta és hozzáfűzte, hogy ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.
Indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-monoxid-kibocsátása. Áder János elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését. Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent – ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP – szögezte le.
“Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese”
– tette hozzá.
Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
