Az egész magyar régészet számára komoly megbecsülést szereznek azok a magyar kutatók, akik immár generációk óta végeznek feltárásokat Egyiptomban – mondta Áder János államfő szombaton újságíróknak, miután ellátogatott a Théba nekropoliszában folyó munkálatok helyszínére.
Magyar régészek 1907 óta végeznek ásatásokat az észak-afrikai országban, a Luxortól nem messze lévő egykori Théba, vagyis a világ egyik legnagyobb régészeti területén pedig 1983 óta vannak jelen folyamatosan.
Az itt dolgozóknak nem csupán régészeti munkát kell végezniük, de a történelemben, a kultúrtörténetben vagy a vallástörténetben is jártasnak kell lenniük ahhoz, hogy megértsék a falakon talált két-háromezer éves ábrázolásokat, a képek vagy az írások jelentését – értékelte a munkát a magyar államfő.
A magyar régészet három misszióval van jelen a nekropoliszban – ismertette Bács Tamás ásatásvezető, az ELTE Egyiptológiai Tanszék vezetője. Ők az elmúlt harminc évben az egyiptomi Újbirodalom egy festett sírkamra feltárásán dolgoztak. Annak a korszak kincseit tárják fel, amelyről a legkevesebb tudható – mondta. A munkák során egy alkirály sírjára is rábukkantak, akinek korábban még a létezéséről sem tudtak, így az sokat elárul az adott kor politikai rendszeréről. A magyarok eredményeit 2009-ben mutatta be egy kiállításon az Egyiptomi Múzeum – emlékeztetett, hozzátéve: időszerű lehet egy következő tárlat, a legnagyobb eredmény számukra azonban az lenne, ha a feltárt sírkamrát a nagyközönség is megnézhetné.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
