Mit írhat elő az öltözködés és megjelenés szempontjából az iskola? – A szakértő válaszol


kidsnews (127éves) - 9 hónapja

„Máday még mondani akart valamit, de elterelte a figyelmét egy kilencedikes lány, aki elvileg szoknyát viselt, de az olyan rövid volt, hogy inkább úgy tűnt, a pólója lóg le egy kicsit. Az ig. helyettes feje azonnal bevörösödött, és ész nélkül ordítani kezdett.
– Az alsó ruházat nélkül érkező kilencedikes diák azonnal idejön!
Az aulában lévő tanulók egy emberként fordultak szegény lány irányába, aki megtorpant a bejáratnál, majd rettegve és elég bizonytalanul lépegetett a tomboló ig. helyettes felé. Hát, nem lennék a helyében. Kilencedikesként kihúzni a gyufát, ráadásul első nap,
Mádaynál. Na, igen. Máday. Ha egyszer elkap, akkor véged.”

Részlet Leiner Laura: Szent Johanna gimi Egyedül című könyvéből.

Ismered Mádayt? Ismerős helyzet, amikor az igazgatóhelyettes önjelölt fashion influenszerként diktálja a megjelenést a suliban?

Aki a sztenderd módszerek helyett sokkal radikálisabb eszközöket használ az általa elképzelt optimális esztétikum elérése érdekében? Aki nemtől, osztálytól és iskolai eredményektől függetlenül képes a közoktatás népes szentélyében porrá alázni az öltözködésed miatt?

Tényleg megmondhatja az iskola, hogy mekkora legyen a szoknyád, milyen legyen a körömlakkod, hogyan viseld a hajad? 

Leiner Laura elhíresült igazgatóhelyettesének viselkedését, példaként használva kérdeztük az Integrált Jogvédelmi Szolgálat szakérőjét Dr. Jásper Andrást arról, hogy milyen szabályok és törvények vonatkoznak a diákokra az iskolai megjelenéssel kapcsolatban. Az IJSZ az Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében.

Mit írhat elő öltözködés szempontjából egy iskola a diákjai számára? Lehet-e megtiltani a sötét körömlakkot, a tetoválást vagy bármi mást?

“Az, hogy az ember hogyan néz ki, mit visel az bizony alapvetően az ember saját döntése.”

Ennek az az oka, hogy kinézetünkkel, öltözködésünkkel egyeben kifejezhetjük vallási hovatartozásunkat, csoport tagságunkat, vagy adott esetben a véleményünket.

Ezen okokból is következik, hogy az ember a diák személyiségi jogai közé tartozik a kinézetének megválasztása. 

A „kockás inges” pedagógus demonstráció egyértelmű példája volt annak, hogy a ruházat megválasztása egyben a vélemény nyilvánítási jog gyakorlása is.

A diák személyiségi jogai természetesen nem korlátlanok, miként az a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46.§ (3) f) pontja rögzíti:

„A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,..”

képünk illusztráció

A törvény szövegéből az következik, hogy a tanuló kinézetének megválasztásával, öltözködésével összefüggő személyiségi joga három esetben korlátozható:

  • nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében,
  • nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
  • a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

Az iskola az egyes tantárgyak, szakmai gyakorlatokkal, iskolai ünnepekkel összefüggésben írhat elő öltözködési szabályt. Előírhatja például a testnevelés órákra, hogy kötelező a sportfelszerelés. Balesetvédelmi szempontból a gyakorlati órák idején tilthatja például az ékszer viselését.

A világnézetileg elkötelezett intézményként működő egyházi intézmények a vallásgyakorlással összefüggő ruházati előírásokat is rögzíthetnek a házirendben. Például előírhatja az intézmény a kipa viselését.

Ha jól értem az olyan elvárások alkalmazása, mint a hajviselet, a szoknya vagy nadrág elvárt hosszúsága, vagy a hajfestés tiltása valójában nem jogszerű a diákokkal szemben, de mi a helyzet akkor, ha mindezeket az iskolai házirendben írják ezt elő a diákok számára?

A sötét körömlak, tetkó, hajszín nem lehet az iskolai szabályozás tárgya mert erre nem kaptak a jogszabályokban szabályozási felhatalmazást. Ebből következően jogsértő például az a házirendi szabály, amely megtiltja a hajfestést. A felnőtt társadalom, amikor egy kérdés kezelésére nem találja a megfelelő eszközt, akkor jogi normákhoz próbál nyúlni, és azokban keresi a megoldást, így fordulhat elő, hogy erkölcsi, etikai kérdéseket is megpróbál a jog eszközeivel szabályozni.

Nagyon fontos azonban rögzíteni, hogy kötelező szabályt kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján, a felhatalmazás keretei között lehet alkotni.

Az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy az alapvető emberi jogokat csak törvényi szinten lehet korlátozni, alacsonyabb szintű szabályban például kormányrendeletben vagy éppen iskolai házirendben nem.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

képek: pixabay.com

2017 Kidsnews | All rights reserved