Engedünk a ’48-ból? – Véleménycikk


Solymosi Máté (18éves) - 7 hónapja

Nincs iskola, ugye. Holnaptól szabad vagyok akkor kelni, amikor szeretnék, akkor írni a feladatokat, amikor csak szeretném. Holnaptól szabad vagyok.

A szüleim nem engednek fel tömegközire. Nem mondom, igazuk van, ha lehet, kerüljük a fölösleges kontaktot. Végülis mindegy is, hiszen holnaptól úgyis szabad vagyok.

Jövő héttől igazából mehetek dolgozni. A mozi háromkor nyit, addig kényelmesen kialszom magam, megírom a feladataim, pont jó. Oké, lehet benn kell lennem órákon át, de ez is csak egy választás, végül is. Én szeretném a pénzt, szabad vagyok azt megkeresni, ezt a szabadságom gyakorlom. Holnaptól szabad vagyok.

1848-49-re emlékezünk március 15-én. Az akkori szabadság eszméi a jelen helyzet tükrében – legyen ez akár a koronavírus problémaköre, akár az interneten elhalászott, suttyomban kisajátított adatok, vagy úgy igazából bármi – hanyatlónak látszanak, már ha meg is valósultak valaha.

Bármilyen sok lehetőségünk is van 2020-ban, az egyéni szabadság elég erősen bekorlátozódik. Biztos van néhány törzs valahol tőlünk jó messze, akik teljes szabadságban élnek, de őket meg nem érdeklik ezek a koncepciók. Ők csak úgy vannak. Mi meg agyalunk, rendszereket építünk ki, szabályozunk, keretezünk, szűkítünk, biztosítunk, előfizetünk, törlesztünk, csak ne kelljen a saját ’szabadságunkat’ másétól félteni.

képünk illusztráció

Mert ez itt a lényeg, azt hiszem. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata fejti ki, hogy a szabadságom addig tart, amíg másét meg nem sértem. A szabadság (ahogy mi ismerjük) egy rendkívül korlátolt dolog. Szabadságot akarunk, de biztonságot is és ez a kettő így, egyben nem megy. Nézzük csak meg a COVID-19-et, ha kell egy aktuális példa: a nagyszüleink érdekében, a közbiztonság érdekében, de otthon maradunk, megvonjuk magunkat a kultúrától, a bulizástól, mindezt a biztonságért – hát így vagyunk mi emberek a szabadsággal. Persze ez nem jelenti, hogy ne kéne megpróbálnunk minél szabadabbnak lenni, minél tudatosabban létezni az online világban, hogy a különböző cégek ne tudjanak minket kiforgatni magunkból, épp ellenkezőleg. A szabadság elérése örök cél fog maradni, még akkor is, hogyha talán kissé értelmetlen.

Holnaptól sem leszek szabad, csak egy másik rendszerben fogok élni ideig-óráig, de így lesz ez mindig. Mindig is így volt. Nem a szabadság a cél, hanem egy olyan szisztéma, ahol mindenkinek pont eléggé tűnik úgy, mintha, azon a ponton pedig már ki mondja meg, hogy van-e egyáltalán különbség?

Szabadok vagyunk tenni érte.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

kiemelt képünk illusztráció

2017 Kidsnews | All rights reserved