Április 28. – a diktátor, akit az USA által vezetett hadsereg buktatott meg


kidsnews (127éves) - 7 hónapja

Mesébe illő az önmagát nehéz sorból felküzdő faluszéli birkapásztor gyermek élete, aki jogász lesz és pártja erős embere – nem feltétlenül ebben a sorrendben -, majd országa vezetője és végül rettegett diktátora, aki sokszor saját kezűleg végezte ki ellenségeit. Ezen a napon született 1937-ben Szaddám Huszein, Irak diktátora.

A fiatal forradalmár nem csak a II. Fejszál király vezette monarchiával szemben táplált ellenérzéseket, hanem a későbbi Abdel-Kerim Kászem tábornok által vezetett Iraki köztársasággal is. Olyannyira, hogy részt vett a tábornok elleni merénylet megszervezésében, ezért évekig élt száműzetésben Szíriában és Egyiptomban, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát már csak magas beosztású politikusként sikerült szereznie 1970-ben

Ekkorra már nagybátyja, Ahmed Haszan al-Bakr ült az államfői székben, ugyanis a 1968-ban államcsínnyel hatalomra került a Baasz párt, melynek aktív vezető tagjai voltak mindketten.

Huszein 1979-ben megszerezte a hatalmat betegeskedő nagybátyától, és innentől fogva az ország korlátlan urának számított. A vezetőként hatalmas vagyont felhalmozó, korrupt politikus  szövevényes rokoni és egyéb érdekcsoportok révén korányozta Irakot az egyéni gazdasági érdekek, megfélemlítés, erőszak és kiterjedt besúgó hálózat segítségével.

Szaddám vezetésével háromszor szállt hadba Irak. Az első az 1980-ban kitört „nyolcéves háború” volt a szomszédos Iránnal, amelynek ideológiai alapját a két ország vallási és etnikai vitája adta. Az arab térségben visszatérő feszültségforrás , hogy az irániak és a kurdok perzsák, vagyis a perzsák leszármazottai,  ellentétben az irakiakkal és közel-keleti térség más országaiban élő arabokkal, akik a sémi-hámi népek közé tartoznak.

Az első háború sikertelenségéből tanulva a diktátor az ország erőforrásait a hadsereg megerősítésére fokuszálta és biológiai és vegyifegyver-gyárak építésbe kezdett, amit a világ vezető hatalmai egyre nagyobb aggodalommal figyeltek.

1990. augusztus 2-án lerohanta és annektálta a dúsgazdag szomszédos Kuvaiti Emirátust. Az olajlelőhelyekkel teli ország védelmében fellépő nemzetközi koalíció az USA vezetésével kicsivel több, mint fél év alatt visszaszorította Irakba Szaddám hadseregét.

Sem a vereség, sem a büntetésül kiszabott gazdasági szankciók sem tudták megingatni Szaddam hatalmát és „népszerűségét” odahaza. Három évvel később is 100 százalékos részvétel mellett 100 százalékos támogatással nyerte meg a „választásat”, és ezzel együtt további 7 évnyi kormányzást.

Az újabb hatalmi ciklus komoly aggodalmakkal töltötte el a nyugati hatalmakat, akik azzal vádolták Huszeint, hogy tömegpusztító fegyvereket tart, valamint támogat különböző terrorszervezeteket, többek között az al-Kaidát, mely korszak egyik legveszélyesebb terrorszervezetének számított.

A diktátor több ENSZ felszólítás ellenére sem engedte be országába az ellenőröket, akik a fegyvergyártást ellenőrizték volna. Erre hivatkozva 2003. március 20-án az Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanács 1441. számú határozatának megszegéséért támadást indítottak Irak ellen. Az offenzíva érdekessége, hogy a háború az ENSZ BT felhatalmazása nélkül kezdődött és megosztotta a nemzetközi közvéleményt is.

A diktátort év végén sikerült elfogni, és három évvel később az iraki különleges törvényszék halálra ítélte az 1982-es, Dudzsail síiták elleni mészárlásért. Az ítéletet 2006. december 30-án hajtották végre.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

gondola.hu;veol.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved