Amennyire népszerű, annyira veszélyes a TikTok – interjú Dr. Baracsi Katalin internetjogásszal


Poscher Dominik (20éves) - 5 hónapja

A TikTok nevű videómegosztó alkalmazás 2018 óta tartja lázban a fiatalságot, de olyan mértékben, hogy a mellette vén rókának számító Facebook és YouTube lassan egymásnak önti ki bánatát nagy elhanyagoltságában.

A fejlesztők igazán kitettek magukért és remekül mérték fel az igényeket, ugyanis az app felhasználói 3-15 mp-ben mutathatják magukat a nagyvilágnak, legyen szó kortárs tánckoreográfiákkal színesített zenére tátogásról, ikonikusnak számító Mónika-shows párbeszédek felelevenítéséről monodráma formájában, esetleg hétköznapi, viccesebb szituációk megjelenítéséről, csattanóval fűszerezve.

Azonban hiába a mindössze két éves múlt, az app megannyi botrányt is megélt már. Nem lehet csak úgy alkotni bele a nagyvilágba, az óvatlan felhasználóra sok veszély leselkedik, a pedofíliától kezdve egészen a személyes adataink védelméig. Ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tudatos használattal. Ebben nyújthatnak segítséget Dr. Baracsi Katalin, internetjogász gondolatai.

Önnek mi a véleménye magáról a TikTok-ról? Vajon tényleg szükség volt rá, a meglévő közösségi felületek mellé?

A TikTok-ot alapvetően egy kreativitást fejlesztő alkalmazásnak tartom. Hiszen egy felületen tanulhat meg valaki felvételt készíteni, vágni, zenét szerkeszteni és magát a tartalmat fogyaszthatóvá tenni. Ezek a képességek a későbbiekben is hasznosíthatóak.

Iskolai környezetben például egy házi feladat vagy ballagási videó elkészítésekor kincset érő képességekké nőhetik ki magukat. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy valaki az önkifejezés ezen formájában találja meg későbbi karrierjét influencerként, zeneipari szereplőként vagy más olyan foglalkozásban, aminek ma még nincs neve, de akár ez az alkalmazás járulhat hozzá a megszületéséhez.

 Úgyhogy az alapkoncepció kapcsán pozitív megítélésű nálam a TikTok – vagy korábbi nevén, a Musically -, de a mostanában megjelenő tartalmak árnyalják a képet. Felerősödtek a negatívumok. Mint minden alkalmazás kapcsán itt is a felelős használat megtanulását, megtanítását tartom kulcsfontosságúnak. Naponta 5000 új alkalmazás jelenik meg a letöltő áruházakban, ami óriási versenyt és piaci igényt is mutat ezen a területen. Az, hogy mi és meddig lesz sikeres és életképes azt mi, fogyasztók határozzuk meg.

A fejlesztők a TikTok esetében a minden emberben élő 15 másodperces hírnév iránti igény kielégítésére reagáltak egy piaci lehetőségek szempontjából tökéletes pillanatban. Fontos kiemelni, ezek a felületek nem emberi, hanem az üzleti érdekek mentén születnek.

Kínában megmaradt Douyin néven az alkalmazás, ott a „kínai nagy tűzfal” egyik sajátossága, hogy a felhasználók adatai mindenképpen az államhoz kerülnek a törvény szerint. A TikTok-ot letöltők esetében erről nincsen szó, ennek ellenére gyakran felmerülő probléma az adatvédelem, illetve -kezelés. Ön szerint mennyire biztonságos a TikTok? Milyen információkat adhatunk meg magunkról, mit tehetünk biztonságunk megőrzése érdekében?

A világháló a személyes adatok és az információk tengere, amit akár mi magunk töltünk fel vagy mások segítségével kerül fel az internetre. Minden korosztálynak magától értetődő tudásnak kellene lennie, hogy engedély nélkül, továbbá megalázó, bántó, sértő, tartalommal bíró felvételt nem lehet feltölteni. Az emberi szándékot nem minősíteném, véleményem szerint a felhasználók meg tudják ítélni, melyek lehetnek ezek a tartalmak.

Mindenkinek tisztában kell lennie azzal is, hogy az engedély nélküli tartalomfeltöltés a személyiségi jogok megsértését vonja maga után. Egy elszabadult felvétel pedig online bántalmazássá (cyberbullying) is kinőheti magát, amely a magyar büntető és polgári jogszabályok alapján bűncselekményeknek számít.

Arra is oda kell figyelni, hogy nyilvános vagy privát videókat teszünk-e ki. A lájkok és a követők a nyilvános videókból jönnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egész világ látja a felvételeket. Ha valaki csak a lájkok alapján ítéli meg magát, az az önértékelésére is rosszul hat és akár mentális problémákat is szülhet. Sajnos ennek biológiai háttere is van, ezért lájkok tekintetében is érdemes a tudatosságra törekedni, a valóságban maradni.

MRI vizsgálatokkal kimutatták, hogy a netfüggő embereknek az agyában pontosan olyan folyamatok zajlanak le, mint drogfüggőknél. Agyi működés alapján úgy lehet elképzelni a folyamatot, hogy a közösségi oldalak viszonylag kis befektetett energiáért cserébe adnak jutalmakat az agynak, ezért az agy elkezdi átszervezni saját magát, és így a felhasználó még jobban kívánja a lájkot, a megosztást, vagy más hasonló, a közösségi médiára jellemző megerősítést. Pont, mint a kábítószereknél.

A kérdésed adatvédelmi része kapcsán pedig nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az amerikai hatóságok 2019 év elején nagy összegű bírságot szabtak ki az alkalmazásra, mert az USA területén élő felhasználók adatai, meztelen, félmeztelen, erotikus felvételek formájában felnőtt, férfi felhasználókhoz jutottak.

Néhány hónappal később az indiai hatóságok pedig betiltották a TikTok alkalmazást az országban, mert a felhasználók adatai ismeretlen harmadik félnél kötöttek ki. 2019 nyarán egy brit képviselő hölgy a GDPR gyerekvédelmi rendelkezéseinek be nem tartására alapozva összeurópai vizsgálatot kezdeményezett a TikTok ellen.

Ez egy jelenleg is tartó vizsgálat, az eredmények mindenképp sokat adnak hozzá majd a TikTok jövőbeli működéséhez, működtetéséhez. Itthon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is része a vizsgálatnak. Probléma esetén őket is érdemes megkeresni.

Komoly vitákat eredményezhet a TikTok szülő és gyermek között. Önnek esetleg van javaslata arra, hogy miképpen taníthatja meg a szülő gyermekét arra, hogy a felületet tudatosan használják? Sokszor a leüléses-átbeszélés sem elegendő. Amennyiben pedig a szülő a regisztrálás után nyomon szeretné követni gyermeke tevékenységét, az megint csak ciki. 

A szülőknek fontos tudniuk erről az alkalmazásról és segíteni kell gyermeküket abban, hogy biztonságos tartalmakat töltsenek fel. Például a felvételen ne legyen látható a lakóhelyük és annak értékes berendezési tárgyai, ne mondják be lakcímüket vagy bármely más személyes adatukat. Az első kütyü-és internethasználattól kezdve olyan kapcsolatot kell kialakítani a gyermekkel, hogy mindig érezze, számíthat a szülőre. Szülőként pedig képezze magát az ember az aktuális média platformok használatában (legegyszerűbb formája: kérdezze meg gyermekét, éppen mi köti le a neten; mit és miért használ; azokat hogyan kell használni; vagy akár szálljon be egy közös játékba is). Baj esetén pedig felnőtt fejjel is legyünk nyitottak a segítségkérésre, akár más szülő vagy szakember igénybevételével. A legfontosabb, hogy a gyerek biztonságban érezze magát.

Szintén a szülőket támogatja az alábbi, témába vágó cikk és az infografika


forrás: Digitális Tudatosság

Minek után a TikTok hivatalosan különösen a 13-18 éves korosztály számára vonzó, a felület talán a korábbi közösségi oldalaknál is nagyobb teret ad a pedofiloknak. Milyen jellegzetességei vannak egy álprofilnak, illetve mi lehet az első teendő annak észlelése esetén?

A TikTok használók életkorát én 10 éves kortól kezdődőnek mondanám, ezt az állításomat az iskolákban tartott internetbiztonság tudatosító foglalkozásaim is megerősítik.

A táncolós felvételek az esetek nagyrészében igencsak szexire, erotikusra sikerednek, amelyek felkelthetik a felnőtt férfiak érdeklődését, akik megpróbálnak a felhasználókkal kapcsolatba lépni. Sajnos egyre többször fordul elő, hogy lányok arról számolnak be, hogy ismeretlenek személyes találkozót vagy meztelen képet kértek tőlük egy-egy TikTok videó kapcsán.

Az álprofilok kiszűrése kapcsán érdemes egy profilellenőrzést tartani. Az első és a legfontosabb, hogy ismerem-e a profil mögötti embert. A közös érdeklődés nem lehet az ismertség alapja, ennél jóval több információra van szükség. A kevés követő, tökéletes képek is a hamisságra erősíthetnek rá. Ne féljünk rákérdezni az ismertség eredetére és bátran mondjunk nemet. A tudatosság részét képezi az is, hogyha felismerünk egy álprofilt, azt jelentjük az adott oldalon, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy másoknak ne tudjon kárt okozni vagy visszaélni az eredeti személy személyazonoságával.

A tudatos felhasználó, amint felfedezi, hogy egy pedofil célpontjává vált, elutasítja annak kéréseit. Létező lehetőség, hogy a TikTokker nem mond ellent rögtön a szexuális ragadozónak, hanem esetleg válasz nélkül hagyja, majd a hatóságokat bevonva és leleplezik az illetőt?

Az első állítással vitatkoznék. A szexuális bűncselekmények sok esetben azért is következnek be, mert maga az érintett nem veszi észre, hogy szexuális formában kihasználják vagy élvezi a figyelmet, amit így kap.

Ha később történik a felismerés, akkor az ismertté vált esetek nagy részében az áldozatokban szégyenérzet alakul ki, sőt az elkövető maga hiteti el az áldozatával azt, hogy minden, ami történt az az ő akaratából és beleegyezésével valósult meg.

A szégyenérzettől vezérelve gyakorta nagyon későn vagy egyáltalán nem kérnek segítséget a gyerekek, fiatalok, de akár még a felnőttek sem.

A kérdés kapcsán nincsenek valós tapasztalataim, de elképzelhetőnek tartom ezt a forgatókönyvet is. Amit fontosnak tartok kihangsúlyozni, hogy a világ szinte minden országában, így Magyarországon is vannak a kiberbűnözésre szakosodott rendőrségi és más állami szervek (Nemzeti Nyomozóiroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály, Nemzeti Kibervédelmi Intézet, illetve a rendőrség berkein belül működő bűnmegelőzési szervezetek), akik esetében a felvilágosítás, megelőzés mellett a szexuális ragadozók elfogásában és felderítésében is kiemelt munkát végeznek. Szintén ezen a területen jelentős az újságírók munkája is.

Amennyiben zaklató, önbántalmazásra buzdító kommentekkel találkozol, vagy éppen tudatodon kívül felkerül rólad TikTok-ra egy olyan videó, amiben esetleg nevetség tárgya vagy, milyen lépésekhez érdemes folyamodni?

Érdemes az adott oldalon jelenteni, tiltani és megkérni a baráti társaságunk tagjait, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel, így gyorsabban eltűnik a felvétel. Hazánkban két bejelentő oldal működik, ahol szintén lehet bejelentéssel élni. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (biztonsagosinternet.hu) és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (internethotline.hu) oldalai, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és maga a rendőrség is a segítségünkre lehet a már említett panaszbejelentés után.

Érdemes egyszerre több csatornán is elindítani a dolgot, hiszen időre van szükség, amíg felderítik az ügyet, és addig sem jó, hogyha valaki megalázásnak van kitéve és nevetség tárgyát képezi. Fontos, hogy egy rendőrségi, majd későbbi bírósági eljárásban a képernyőfotók, csetbeszélgetések, kommentek teljes értékű bizonyítéknak számítanak.

Általános iskolásként esetleg kellemetlen helyzetbe kerülhetsz, ha nem követed az újonnan felbukkanó online trendeket, pedig nem feltétlen probléma, ha ebből a buliból kimaradsz. Hogyan lehet szembe szállni a barátok ösztökélésével?

Nekem ez a kérdés nagyon furcsa. Nem szembeszállásról, hanem inkább tudatos jelenlétről és használatról beszélünk.  A csoportnyomás, kortársnyomás az internet megjelenése előtti idők óta egy köztudott jelenség. Az internet hatására ez csak felerősödött és folyamatos szorongást szül, hiszen az internet elkerülhetetlen és nem hagy visszavonulásra lehetőséget.

Ezek azonban tanulható dolgok. Itt a szülők, az iskola és a szakemberek együttes felelősségét és az ezzel kapcsolatos munkájukat emelném ki. Valamint nem szabad elfeledkezni a kortársak pozitív befolyásolásáról sem.

Hiszek abban és a saját munkámban is megtapasztaltam, hogy a digitális ismeretek, pozitív példamutatás terén a kortársak erejét sem szabad alábecsülni, sőt…  A kisebbek a nagyobbakra néznek fel, őket utánozzák, és ezt a digitális műveltség fejlesztése terén is jól tudjuk kamatoztatni. A 14-16 éves korosztály erőteljes kritikai érzékkel rendelkezik, például a túl sok eszközhasználat, felesleges appletöltések kapcsán, aminek hangot is adnak. Ez mindig megerősít abban, hogy az utánam jövő generációból is gondolkodó felnőttek lesznek.

Az oldalt hivatalosan 13 éves kortól lehetne használni, de természetesen semmiféle visszaellenőrzés nincs ezzel kapcsolatban. A Common Sense Media, a legelismertebb amerikai gyermek- és médiaügyekkel foglalkozó szervezet úgy látja, hogy mindent egybevetve, célszerűbb lenne 16-ra emelni ezt a számot. Ön mit gondol?

Megemelhetjük az életkort, de attól tartok, hogy jelenleg ennek semmilyen visszatartó ereje nincs. Egy egyszerű számolással kijátszható az életkorhatár vagy gondoljunk csak arra, hogy simán rákattint arra egy tizenéves, hogy elmúltam 18 éves. Amit fontosnak tartok ezzel kapcsolatban az az, hogy egy olyan ellenőrző rendszer kialakítása történjen, amely maximális biztonságot garantál a fiatalok személyes adatainak, beépítve egy, a gyerekjogokat nem sértő szülői kontrollt. Ezen már több évtizede gondolkodnak jogvédők, appfejlesztők, de még nem született meg az ideális megoldás.

Ezért nem elhanyagolható a digitális tudatosság és médiaműveltséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése és tudatosítása iskolai, valamint otthoni környezetben.

 Ha pedig valaki fiatalabb életkorban kezd el használni egy alkalmazást, akkor a szülő segítse őt annak használatában. A tiltás ma már egyértelműen nem megoldás, hiszen más eszközön, baráti társaságban hozzájuthat ezekhez a tartalmakhoz. A titkolózás helyett tanítsuk meg a felelős használatra gyermekeinket, őszintén beszéljünk a félelmeinkről, aggályainkról és ismerjük meg a gyerekek és fiatalok véleményeit, érvéit is egy-egy helyzetben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved