A biológiai sokféleség megóvása az EU-ban


D.Barbara (19éves) - 5 hónapja

A biológiai sokféleség – vagyis a bolygónkon élő lények sokfélesége – riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, főként az olyan emberi tevékenységek következtében, mint a földhasználat megváltozása, a szennyezés és az éghajlatváltozás.

A biológiai sokféleség alapvető fontosságú az egészséges ökoszisztémához, ezért az EU számos módon dolgozik a megóvásán.

A Bizottság a közelmúltban ismertette az EP-képviselők felszólítására elkészített új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól. Ebben olyan vállalások szerepelnek, mint az, hogy csökkentsék a növényvédő szerek használatát 50%-kal 2030-ig, illetve hogy a mezőgazdaságban használt termékek 25%-ának organikus eredetűnek kell lennie és az EU területének 30%-a természeti terület kell, hogy legyen. Az EP környezetvédelmi szakbizottságának elnöke, Pascal Canfin üdvözölte ezeket a vállalásokat, azonban azt is kiemelte, hogy a stratégiát be kell építeni az uniós jogba és végre is kell hajtani.

Az Unió 2010-ben elfogadott és 2020-ig tartó stratégiája jelölte ki a kereteket annak, hogy mit tesz az EU a biodiverzitás védelméért.

AZ EU 2020-ig tartó biodiverzitási stratégiája fogalmazta meg például a madárvédelmi irányelvet, amelynek célja az EU-ban vadon élő 500 madárfaj védelme.

Az élőhelyvédelmi irányelv pedig biztosítja a ritka, veszélyeztetett vagy őshonos állat- és növényfajok megőrzését, beleértve mintegy 200 ritka és jellegzetes élőhelytípust. Az EU elindította uniós szintű kezdeményezését a beporzók védelmére is.  Ugyancsak ezen stratégia hozta létre a Natura 2000-et, amely egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A Natura 2000 védett természeti területek hálózata jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben Európában és már az EU szárazföldi területeinek több mint 18%-át lefedi. Ezeken felül pedig támogatást biztosít az EU környezet- és természetvédelmi projektek számára, a LIFE programon keresztül.

Az eddig elkészült értékelések szerint a 2020-as stratégia célkitűzései kézzel fogható eredményeket értek el, azonban végrehajtásukat fel kell gyorsítani. Az invazív fajok elleni fellépés sikeresnek mondható, míg például a mezőgazdaság és az erdősítés biodiverzitás megőrzésében betöltött szerepét csak kevéssé sikerült előmozdítani.

Sikerei ellenére a kezdeményezések nem elegendőek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására.

Ugyanis annak fő mozgatórugói – az élőhelyek elvesztése és pusztítása, a szennyezés, az éghajlatváltozás és az invazív fajok térhódítása – továbbra is fennállnak, így sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a fajok védelme érdekében.

A Bizottság májusban az európai zöld megállapodással összhangban lévő biodiverzitási stratégiát és “a termelőtől az asztalig” stratégiát fogadott el.

Az EU fő célkitűzései 2030-ig a következők: a szárazföldön és a tengeren létrehozott védett területek hálózatának védelme, konkrét kötelezettségvállalások a sérült területek helyreállítására, a valódi változtatások érdekében az intézkedések kötelezővé tétele, valamint vezető szerep a biológiai sokféleség csökkenése ellen folytatott küzdelemben globális szinten.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020 utáni időszakra szóló átfogó globális intézkedési keretet a világ országai a kínai Kunmingban 2020 októberében tartandó ENSZ-konferencián fogják elfogadni. A Bizottság stratégiája kijelöli az uniós tagállamok álláspontját.

Ha a stratégiát a Parlament és a Tanács is elfogadja, a Bizottság 2021-re konkrét javaslatokkal áll elő a megvalósítása érdekében.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Európai Parlament

2017 Kidsnews | All rights reserved