Június 17. – Németország 1956-ja


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

1953. június 16-a és 17-e az a két nap, amelyet a kommunista propaganda gépezet szinte teljesen kiradírozott a szocialista blokk tudatából, vagy legalábbis megpróbált minél inkább elfedni a történelem lapjain. A kelet-németországi felkelés Berlinből indulva pár óra alatt terjedt ki az egész NDK területére.

A résztvevők elfoglalták a diktatúra jelképeinek számító állami intézményeket és kiszabadították a politikai foglyokat, hogy megreformálják az elnyomó politikai diktatúrát.

A felkelést megelőző időszakban az NDK-ban különösen nehéz idők jártak. Az Otto Grotewohl, majd Ulbricht főtitkárok vezette állam mindenkit üldözött,

„aki nincs velünk, az ellenünk van”

elv alapján. A hiánygazdaság és a kommunista rendszerre jellemző dilettáns államosítások a végsőkig kizsigerelték a háborúkban egyébként is kivéreztetett keletnémet területeket. Az életszínvonal drámai visszaesése a kemény ideológiai szigorral együtt pattanásig feszítette a közhangulatot.

A nyelvi azonosság, a rokonok vendégszeretete és a földrajzi közelség miatt tömegesen szöktek a nyugatnémet NSZK területére a szocialista ideológia helyességében kételkedők. Az elvándorlás akkora munkaerőhiányhoz vezetett a keleti területeken, ami a gazdaság összeomlásával fenyegetett.

A Sztálin halála utáni szovjet vezetés is komolyan aggódni kezdett a helyzet miatt, ezért Malenkov szovjet pártfőtitkár közbelépésre szánta el magát, a kelet-német pártvezetőket Moszkvába rendelte, és azonnali irányváltásra utasította őket.

Leipzig, 17. Juni 1953

Az irányváltást jelző hirtelen enyhítések nem tudták csillapítani a kormánnyal szembeni indulatokat.

Június 15-én a berlini építőmunkások körében kis létszámú tüntetések kezdődtek, amelyekből másnapra általános sztrájkok nőtték ki magukat. A nyugat-berlini rádióállomás országosan elérhetővé tett közvetítésének köszönhetően a sztrájk rövid idő alatt országos méretűvé duzzadt, a tüntetők Ulbricht és Grotewohl távozását, valamint demokratikus többpártrendszert és szabad választást követeltek.

Ahogy három évvel később Magyarországon, úgy Kelet-Németországban is közbelépett a szovjet haderő, és június 17-én estére a tankokkal is felfegyverkezett sereg kegyetlenül leverte a felkelést.

A Vöröskereszt becslése szerint 125-200 halálos áldozatot követelő akcióban kb. 5000 embert vettek azonnal őrizetbe, akik közül 1200 felkelőt kényszermunkára küldtek, és a felkelést követő hetekben 16 000 embert börtönöztek be koncepciós perekben hozott ítéletek alapján.  Az 1953-as keletnémet felkelést még a magyar 1956-os forradalomnál is nagyobb agyonhallgatás övezte.

Leverését követően nem sokat lehetett tudni róla, és az NDK a keleti blokk egyik szocialista mintaállama lett egészen a 90-es évek enyhüléséig és Németország újraegyesítéséig.   

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

hvg.hu; rubicon.hu;

2017 Kidsnews | All rights reserved