Stoppolás – Te beülnél egy ismeretlen autójába?


Gréti (16éves) - 3 hónapja

Stoppolás, vagyis bizalom a körülöttünk lévő emberekben. Olyan emberekben bízni, akiket még egyszer sem láttunk alkalmanként nehéz és sokszor nem is veszélytelen.

Amikor a szüleim már elengedtek egyedül az iskolába, vagy a közeli moziba, az első figyelmeztetések között volt, hogy ne szálljak be idegenek kocsijába. Ezért mindig is idegenkedtem a stoppolástól, és nem igazán bíztam az emberekben az utcán. Budapesten élek születésem óta, úgyhogy megszoktam, hogy az emberek nem igazán figyelnek oda embertársaikra és sietve elhaladnak egymás mellett. (Tisztelet a kivételnek!)

Nemrég Édesapámmal elmentük kirándulni pár napra.  Haza, több okból is stoppal jöttünk.

Az öko lábnyomunknak is jót tesz, és anyagilag sem megterhelő. Alapvetően jó tapasztalat volt és sok vicces történet született! 🙂

Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy egy fél napot rá kell szánni, hogy eljussunk A-ból B-be, kb. pár óra alatt haza is értünk Komárom –Esztergom megye egyik kis falujából.

Különös volt, hogy a külföldiek gyakrabban megálltak, még ha nem is volt teljesen üres a jármű. A magyar autósok nagy többsége viszont magyarázkodva tárta szét a karját, vagy direkt észre sem vett minket. De akadt olyan is, aki középső úját feltartva jelezte a luxusautó hátsó ülésének biztonságából, hogy ők fel nem vesznek minket! (Innen is, köszi!) Amikor már az ötödik kocsi utasai néztek úgy ránk, mint a leprásokra, kezdtem felhúzni magam.

Nem tudtam elhinni, hogy képesek minket csavargónak nézni, mert hátizsákot és túrabotot viseltünk és az út szélén állva stoppoltunk! Nem értettem, hogy miért néznek ránk ilyen undorodva egyesek és hajtanak el a lehető leggyorsabban.

Ahogy a kedves olvasó is láthatja eléggé kiakadtam a történteken, de amikor már nem álltam fáradtan hátizsákommal az út mentén, nagy szomorúságomra rá kellett jönnöm, hogy én is bizonytalan lennék, hogy kit veszek fel magam mellé az autóba!

Egy nagyon erős tükröt kaptam ezektől az emberektől.

Mert eszembe jutott, hogy volt helyzet, amikor én is ugyan úgy beskatulyáztam másokat pedig nem is ismertem őket. Belegondoltam az autósok helyébe, és rádöbbentem, hogy ha én ülnék, a volán mögött én sem vennék fel akárkit. Nagyon sokkoló volt ezzel szembesülni! Jobban végig gondolva a helyzetet, valahol meg lehet érteni az autósokat. Hiszen nem kis kockázatot vállalnak azzal, hogy egy vadidegen embert felvesznek az autójukba. Nekünk, stopposoknak van ideje felkészülni arra, hogy be kell ülnünk egy ismeretlen mellé, míg a volán előtt ülőknek pár másodperc alatt kell eldöntenie, hogy felveszi az út mellet álló vándorokat vagy sem.

Nincs ideje megismerkedni, csak abból az egy képből tudja megítélni, amit lát. Az pedig nagyon félre vezető tud lenni. Megismerés híján pedig sok embernek veszélyesnek tűnhet, és úgy döntenek, a saját, vagy a többi utas biztonsága érdekében, hogy nem kockáztatnak. 

Néhány tapasztalat, amit érdemes lehet megfogadni:

1.,

Ápoltan, világos ruhában, tiszta tudatállapotban érdemes próbálkozni

2.,

Olyan helyen, ahol szabályosan meg tudnak állni az autósok

3.,

Vedd figyelembe a KRESZ-t, amely szerint a Stoppos gyalogos. Vagyis nem stoppolhatsz olyan helyen, ahol a gyalogos közlekedés tiltott, pl: autópálya

4.,

Nőként, lányként kiemelten kockázatos egyedül stoppolni.

5.,

Érdemes lefotózni az autó rendszámát és elküldeni egy hozzánk közelállónak, akivel ezt megbeszéltük mielőtt beülünk az autóba.

6. 

Ha megáll egy autó érdemes először neked megkérdezni merre tart, így van időd felmérni az útitársat, ha nem szimpatikus kellemetlenség nélkül tudod mondani, hogy nem arra tartasz.

7.,

Mindig legyen feltöltve a telefonod.

8.,

Mindig figyeld az útat és útjelző táblákat így észreveszed, ha nem számodra megfelelő irányba halad a sofőr.    

9.,

Érdemes megfontolni a beszállást, ha már többen vannak az autóba, és fontos meggyőződni a sofőr vezetésre való alkalmasságának állapotáról is.

Természetesen mindig akadnak olyanok akik végül felvesznek. Először egy kisváros – Bársonyos – fő útjára álltunk ki, ahol egy teherautó sofőr vett fel minket. Később – a benzinkút kihajtójánál – egy román férfi állt meg, akivel németül tudtuk megértetni magunkat. Az utolsó fuvart egy nőtől „kaptuk”, vagyis miután megkérdeztük, nem venne-e fel minket, nem volt szíve nemet mondani! 🙂 Az arcán azonban látszódott, hogy nincs igazán ínyére a dolog!  De hát valahogy érvényesülni is kell!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved