Július 15. – megtaláljak a világ legősibb enigmáját


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

A tudósok 14 évszázadon át keresték a megfejtést a hieroglifák titkára. Az ókori egyiptomi írásjeleket a mai napig misztikum lengi körül, pedig a 1820-as években Jean-François Champollionnak sikerült hivatalosan megfejteni azokat, elődeinek részeredményeire és teóriáira támaszkodva.  

Az áttörésre így sem lett volna remény az 1799. július 15-én megtalált rosette-i kőtábla nélkül, amelyen V. Ptolemaiosz fáraó egyik rendeletét vésték kőbe szó szerint, két nyelven és háromféle írásmóddal – egyiptomi hierogliffel (a papság nyelvén), démotikus írással (köznyelven), valamint ógörögül.

Rosetta Stone

Mivel a grániton a görög szövegeket el tudták olvasni, a szöveg tartalma ismertté vált a tudósoknak, ami döntő lépés volt az írás megfejtéséhez vezető úton.

A következő mérföldkő a nevek megtalálása és azonosítása volt, amivel az első eredményeket Johan David Akerblad és Antoine-Isaac Silvestre de Sacy érte el 1802-ben , de csak a démotikus írású szövegtöredékben.

A hieroglifák és a démotikus írás kapcsolatát Thomas Young fejtette meg 1814-ben, de még ezután is évekig tartott, hogy mindkét szövegben azonosítsák az uralkodók nevét, amely elvezetett végül is a teljes szöveg dekódolásához.

Végül Champollionnak 1822- re sikerült kidolgoznia egy teljes rendszert a megfejtéshez a kő szövegtöredéke alapján, amelyet októberben publikált.

A rosette-i kő 1802 óta a londoni British Múzeumban tekinthető meg. Egyiptom régóta szeretné visszakapni, mivel a kő az egyetemes történelmi jelentősége mellett az egyiptomi kultúra kiemelkedő fontosságú emléke, de törekvéseiket eddig elutasította a brit kormány.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

ng.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved