Július 19. – villamosszék előítéletek miatt


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

Annak, akinek nem korrekt vagy nem tényeken alapuló véleménye van valamiről azt szoktuk mondani, hogy előítéletes, vagy sztereotípiái vannak. Az előítéletek funkciója, hogy megerősítse meglévő értékrendünket és hovatartozásunkat a másokéval szemben.  Alapjuk lehet faji, etnikai, vallási, iskolázottsági, hogy csak a legegyszerűbbeket említsük.

1977. július 19-én rehabilitáltak két olasz származású amerikait, Bartolomeo Vanzettit és Nicola Saccót, akiket a bizonyítékok hiánya ellenére azért végeztek ki 1927-ben, mert a bíró politikai előítéletekkel rendelkezett velük szemben. Az inkorrekt bírói eljárás már akkor is általános felháborodást okozott, és Genftől San Franciscóig világszerte tüntettek a halálsoron várakozó két ember szabadon bocsájtásáért, eredménytelenül.

A huszadik század első felében az Egyesült Államokba érkező emigránsok gyakran éhbérért, heti hat napban, napi 10-12 órát is robotoltak a gyárakban. A kiszolgáltatottság és a mélyszegénység táptalaján virágzottak a szélsőséges, anarchista csoportok, amelyek hétről hétre szállították a sztrájkokat, utcai zavargásokat és robbantásos merényleteket. A sokadik generációs amerikai polgárság szemében a durva baloldali erőszak „a káros külföldi befolyásnak” volt köszönhető még akkor is, ha amerikaiak követték el.  Az olasz származás és az olasz maffia durva egybemosása már csak a hab volt a sztereotípiák tortáján, melynek köszönhetően a két fiatal anarchistának nem juthatott objektív és igazságos bírósági eljárás.

Az olasz származású fiatalembereket eredetileg felforgató tevekénységük miatt tartoztatták le a hatóságok, így eleve egy év börtönnel és komoly pénzbírsággal számolhattak, azonban a letartóztatásukkor találtak náluk egy 32-es kaliberű Coltot és egy 38-as Harrington & Richardson revolvert. Márpedig 1920. április 15-én egy 32-es Colttal ölték meg a Massachusetts államban található South Braintree cipőgyárának számvivőjét és a telep egyik biztonsági őrét, akitől elvették a 38-as Harrington & Richardson revolverét. A szemtanúk szerint „olasznak látszó” férfiak követték el a rablógyilkosságot.

A két letartóztatott anarchista olasz volt, találtak náluk két fegyvert, amely típusában megegyezett a bűncselekményben szereplőkkel, ráadásul Sacco  cipészként dolgozott a massachusetts-i Milford cipőgyárban, így gyorsan a nyakukba varrták a rablógyilkosságot is, hiába tagadott mindkét vádlott mindvégig a tárgyalás során.

Webster Thayer bíró előítéleteiből táplálkozó ellenszenve miatt nem is figyelt a felsorakoztatott tanúk vallomásaira és a bizonyítékokra. Az ügy szempontjából teljesen lényegtelen mellékkörülményeken lovagolt, például hogy a vádlottak nem harcoltak az első világháborúban, mivel szándékosan elkerülték a sorkatonai szolgálatot. A tárgyaláson kifejtette véleményét is, miszerint:

„ha valójában nem is követte el a bűntényt, erkölcsileg akkor is bűnös, mert a jelenlegi rendszer és intézmények ellensége.”

Az utólagos kivizsgálás egyértelműen rámutatott, hogy a bíró részrehajlásával befolyásolta az esküdteket, akiknek ítélete alapján végül a kiszabható legnagyobb büntetést rótta ki a két anarchistára. Az igazságot máig nem tudjuk, egyértelmű, hogy Thayer bíró részrehajlásával sérült a két olasz fiatal igazságos és független ítélethez való joga. Fontos megjegyezni, hogy bár emiatt ötven évvel később, 1977-ben rehabilitálta őket az akkori kormányzó, az utólagos,  fejlettebb vizsgálatok igazolták, hogy a bűncselekményben használt és a Sacconál talált 32-es Colt megegyezik, így könnyen elképzelhető, hogy legalább az egyik, politikai nézetei miatt kivégzett olasz nem volt ártatlan a rablógyilkosságban.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

theatlantic.com; .rubicon.hu; index.hu; theatlantic.com;.history.com;

2017 Kidsnews | All rights reserved