Július 9. – a botrányhős császárnő, aki megváltoztatta az orosz történelmet


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

Az utókor leginkább szeretőiről (húszat név szerint is meg tudnak említeni a történészek) és állítólagos homoszexuális viszonyáról, gyengeelméjű férjének megöletésééről ismeri, mégis a „Kelet Minervája” alatt vált a cári Oroszország Európában is elismert nagyhatalommá.  Ismerjétek meg Jekatyerina Alekszejevnát, vagyis II. (Nagy) Katalin császárnőt, aki annak ellenére szerezte meg az oroszt trónt, hogy eredeti nevén Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbstnek egyetlen csepp Romanov vér sem csörgedezett ereiben.

Cárnővé a férje, III. Péter féléves uralkodása alatt alaposan felhergelt nemesség választotta, amíg Péter vadászni volt.

A frissen lemondatott cár ezután három nap múlva egy „baráti verekedésben” meg is halt, a legújabb értelmezések szerint véletlenül, bár Katalin egyik szeretőjének az öccse által.

Az orosz történelem egyik legismertebb női alakja már csaknem húsz évvel cárnévá választása előtt megtanult oroszul és áttért alattvalóinak vallására (ekkor kapta orosz nevét is).

34 évnyi uralkodása alatt aztán több mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét,  a meghódított területeken új városokat hozott létre és külföldről iparosokat, kereskedőket igyekezett betelepíteni.

Európai mintára átalakította az oktatást és bőkezűen támogatta a kultúrát, valamint modernizálta az orosz jogrendszert. Magángyűjteménye az alapja a leghíresebb orosz múzeumnak, az Ermitázsnak, amely napjainkban már a teljes Téli Palotát elfoglalja.

Házassága első időszakában unalmában mindent elolvasott, ami csak elé került, így az aktualitásokról és történelmi tényekről is naprakész tudással rendelkezett.

Aktívan levelezett a kortárs nagy gondolkodókkal, többek között Voltaire-rel, aki „Észak csillaga” és „Oroszország Szemiramisza” becézésekkel illette. 

Nagy Katalin: A kezdetek (The Great) c. film

A fentiek alapján egy független és modern, gondolkodó nő képe alakulhat ki bennünk, de ez csak az érem egyik oldala.

Udvarában virágzott a korrupció, kegyencei és volt és aktuális szeretői aránytalan befolyással rendelkeztek, és az alacsonyabb társadalmi rétegek nem sokat éreztek az ország felemelkedéséből.

Egy levert parasztfelkelés után kiadott 1765-ös és 1767-es törvények értelmében az arisztokrácia tagjai gyakorlatilag rabszolgaként tarthatták jobbágyaikat, azokat bármikor kényszermunkára ítélhették, száműzhették, adhatták-vehették, sőt katonának is besorozhatták vagy akár brutálisan megverhették „megkeresztelt tulajdonaikat”.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

mult-kor; rubicon.com; britannica.com

2017 Kidsnews | All rights reserved