Augusztus 19. – a sikertelen puccskísérlet, ami bedöntötte a Szovjetuniót


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

1991. augusztus 19-én hajnalban a “nyolcak bandája” végső kísérletet tett a Szovjetunió kommunista rendszerének megmentésére, csakhogy tettük következményeként másnaptól a szovjet tagállamok sorra kiáltották ki a függetlenségüket, majd a Szovjetuniót 1991. december 8-án felváltotta a FÁK – Független Államok Közössége – elnevezésű laza konföderáció, és a Szovjet Kommunista Párt is bomlásnak indult, és végül december 25-én Gorbacsov 1991. december 25-én lemondott tisztségéről.

Ezt megelőzően a szovjet állampárt keményvonalas tagjai egyre kétségbeesettebben szemlélték, ahogy körvonalazódik a kétpólusú „boldog hidegháborús”  időszak vége, és csak idő kérdése volt, mikor omlik össze a szovjet hatalom. Ezért az úgynevezett nyolcak bandája:

  1. Gennagyij Janajev alelnök,
  2. Valentyin Pavlov kormányfő,
  3. Oleg Baklanov, a szovjet parlament védelmi bizottságának alelnöke, V
  4. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke,
  5. Dmitrij Jazov védelmi miniszter,
  6. Borisz Pugo belügyminiszter,
  7. Vaszilij Sztarodubcev, a Szovjet Parasztszövetség elnöke,
  8. Alekszandr Tyizjakov, az Ipari, Közlekedési, Hírközlési és Építőipari Vállalatok Szövetségének elnöke 

úgy döntött, hogy kezébe veszi az irányítást, és megpróbálja visszaforgatni az idő kerekét, és átveszi a hatalmat  az „enyhülésért” felelős Gorbacsovtól. A technikai részletekért és kivitelezésért a KGB felelt, és a hadműveletet közvetlenül Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke irányította.

Krjucskov augusztus 18-án parancsot adott a krími Foroszban üdülő Gorbacsov és családja háziőrizetbe vételére, és az enyhülést pártolók letartóztatási listáját is kiadta.

A nyolcak bandája lemondásra szólította fel Gorbacsovot, és a szovjet állami rádióban másnap hajnalban a „Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága (GKCSP)” nevében beolvasták a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló bejelentést.

Mihail Gorbacsov szovjet elnök egészségi állapotára hivatkozva jelentették be a hatalomátvételt, és ezzel egyidőben a 103. számú KGB-hadosztály „védelem alá helyezte” a stratégiai kormányzati épületeket.

Már 19-én délután látszott, hogy a szovjet nép torkán nem fog simán lecsúszni újabb ötvenévnyi kommunista diktatúra, így a Nyolcak még aznap délutánra rendkívüli állapotot hirdettek Moszkva teljes területére, hogy elejét vegyék a tüntetéseknek. 

Mindezek ellenére délutántól puccsellenes tömegmegmozdulásoktól voltak hangosak a szovjet nagyvárosok Leningrádigtól Moszkváig, és mind külföldről, mind a tagállamok kormányaitól záporoztak a negatív hangvételű, elítélő nyilatkozatok.

A puccs végül az orosz parlament épületénél 3 nappal később történt, három halálos áldozatot követelő lövöldözéssel végleg kifulladt.

A sors iróniája, hogy a szovjet tagköztársaságok épp augusztus 19-én tervezték aláírni a minden eresztékében recsegő-ropogó szovjet állam egybentartásáról szóló új államközi megállapodást. Aztán a nyolcak bandájának hatalomátvételi kísérletére reagálva előbb augusztus 20-án és 21-én Észtország és Lettország parlamentje deklarálta tagállamaik függetlenségét, majd szeptemberig több más állam is hasonlóan cselekedett, hogy aztán decemberben Gorbacsov lemondjon egy immár nem létező állam szétesőfélben lévő pártjának vezetői tisztségeiről.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

mult-kor.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved