augusztus 20.- 1968-as prágai tavasz augusztusi végjátéka I.-rész


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

Mondja, önök valóban nem tudják, kivel van dolguk? – kérdezte Kádár János, Magyarország és a Magyar Szocialista Munkáspárt első embere Alexander Dubčektől, a csehszlovákiai testvérpárt akkori vezetőjétől  1968. augusztus 17-én. Komáromi találkozójukon Kádár már biztos volt benne, hogy a prágai tavaszként emlegetett, „emberarcú szocializmus” megteremtésére irányuló reformpolitika nem megy át az oroszokon, és ahogy 1956-ban Magyarországon, úgy 1968-ban Csehszlovákián is átgázol a szocialista blokk legnagyobb összetartó eleme, a Vörös Hadsereg.

A Varsói Szerződés tagállamai – köztük hazánk is – augusztus 20-áről 21-ére virradóra indítottak inváziót Csehszlovákia ellen, mert attól tartottak, hogy a csehszlovák pártfőtitkár által meghirdetett reformok útján továbbhaladva, a közép-európai állam lassan megpróbál majd kiszakadni a szocialista blokkból – ez pedig már alapvető fenyegetést jelentett volna a keleti-blokk jövőjére és regnáló hatalmasságaira.

1968 elején a reformer Alexander Dubček került a csehszlovák állampárt élére az ország első szlovák származású vezetőjeként.  Érzékelte az országban uralkodó elégedetlenséget, a szocialista állami vállalatok működése és a gazdaságpolitika elemi tévedései miatt kibontakozó válságot.

Véget kívánt vetni a politikai koncepciós pereknek kiengedte a politikai foglyokat és lépéseket tett a sajtószabadság megteremtése felé.

Mindezek  mellett  a cseh és szlovák országrészek közti feszültségek rendezését ígérte, sőt, szabad választásokat és a magánvállalkozások engedélyezését is belengette. 

Az ötlet Brezsnyevéket (Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjet SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (államfő) is volt) nem lelkesítette olyan mértékben, mint a csehszlovák állampolgárokat.

Komolyan aggódtak, hogy egy cenzúra nélküli szabad sajtóban hangosabbá válik majd a szovjetekkel szembeni kritika, ami átszűrődik majd más szocialista országokba is.

Brezsnyev Kádárt bízta meg a közvetítő szereppel, mivel elképzelései szerint a magyar vezető 1956 tapasztalatai miatt hitelesebben tud fellépni, a renitens reformerek és az orosz konzervatív kommunisták közti koordinációban. Kádár saját képességeihez és lehetőségeihez mérten megpróbált helytállni, de

Dubček nem akarta meghallani az egyre kevésbé burkolt fenyegetést.

Az utolsó, augusztus 17-i találkozást követően Kádár János táviratban közölte Moszkvával, hogy  Alexander Dubček nem változtat az álláspontján, és kitart a reformok szükségessége mellett.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved