Augusztus 22. – a Sikoly akcióvígjátékba illő elrablása


kidsnews (127éves) - 1 hónapja

Ha norvég festő művét kell megemlíteni, közepesen művelt embertársaink túlnyomó részének biztosan az expresszionizmus ikonikus alkotása, Edvard Munch Sikolya ugrana be, még ha sokkal többet se Munch életművéről, sem a képről, sem a norvég művészi elitről nem tudnánk mondani.

Ma már természetes, hogy a legértékesebb műalkotásokat biztonsági rendszerek armadája őrzi, szabályozott páratartalmú és hőmérsékletű termekben, a káros fénytől védő speciális üvegfalak mögött. Nem így Oslóban, ahol 2004-ben két álarcos besétált a Munch múzeumba egy kellemes augusztus végi vasárnap délelőtt, a műértő közönség legnagyobb döbbenetére lefegyverezte az őrt, majd lazán leemelte a falról a Sikolyt és a Madonnát. A felbecsülhetetlen értékű műkincseket a hónuk alá csapva elkocogtak a múzeum előtt parkoló lopott Audiig, a zsákmányt bedobták a csomagtartóba és elhajtottak.

Számos látogató és járókelő megörökítette a két álarcost, ahogy rohannak a képekkel a hónuk alatt, köztük a Radio France egyik újságírója is, aki múzeumlátogatását megszakítva előbb számolt be a rablásról, mint a norvég közszolgálati média.

Edvard Munch 1863. december 12-én született, gyermekkorát édesanyja és nővére halála mellett orvos apja nehéz természete árnyékolta be, aki annak ellenére, hogy a kor egyik híres festője, Jacob Munch és a történész Peter Munch is a családhoz tartozott, ragaszkodott ahhoz, hogy Edvard mérnöknek tanuljon. A fiú az apai szigorral szembeszegülve a művészet fellegvárába, Párizsba utazott, ahol az impresszionizmus és posztimpresszionizmus nagyjai, van Gogh, Cézanne, Monet, Manet és Gauguin annak rendje és módja szerint meghatározó nyomot hagytak a szorongással, depresszióval küzdő festő művészi fejlődésén.

A képrablás margójára érdemes megjegyezni, hogy ennyire értékes és közismert képeket egyszerűen nem éri meg a profi műkincs tolvajoknak elrabolni.

Mivel még a legműveletlenebbek is tudják, hogy a képek lopottak, a vevőjelöltek gyakorlatilag semmilyen módon nem büszkélkedhetnek el a szerzeményükkel, és a képek jogos tulajdonosa, ez esetben a norvég állam a legrövidebb időn belül értesülne a képek hollétéről (a festő minden alkotását Oslo városára hagyta végrendeletében).

Valószínűleg valami ilyesmi történhetett, mivel a Sikoly két évvel később előkerült, viszont a norvég rendőrség semmilyen információt nem adott ki a megtalálás körülményeiről, így a mai napig homály fedi, hogy kinek a megbízásából dolgoztak a profinak éppen nem tűnő bűnözök, és azt sem tudni, hogy a kétmillió dolláros nyomra vezetési díj bizonyult végül eredményesnek, vagy a bűnüldöző szervek. 

Azt viszont tudni, hogy az oslói hatóságok azóta jó pár gyanúsítottat bíróság elé állítottak, elsőnek Stian Skjoldot, akiről nem sikerült bebizonyítani, hogy ő lett volna az egyik álarcos rabló és már első fokon felmentette a bíróság. Majd Petter Tharaldsen ellen emeltek vádat, mint a bűncselekmény sofőrje ellen, mert a hatóságok szerint ő vezette az Audi márkájú lopott autót. Rajta kívül aztán még további három embert felmentettek az ügyben, mire két újabb vádlottat sikerült elítélni és hét, illetve négy évre börtönbe küldeni, egyiküket a képlopás megszervezése, a másikukat bűnrészesség címén.

További érdekesség, hogy Munch jelen ismereteink szerint valójában nem kevesebb, mint ötféle verziót festett a Sikolyból, amelyek közül az egyik ténylegesen magántulajdonban van, miután egy New Yorki bankár 120 millió dollárért szabályosan megvásárolta.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

kép: i2.wp.com

magsonthemove.com/munch-museum

nol.hu

origo.hu

24.hu

 

 

2017 Kidsnews | All rights reserved