Augusztus 31. – Reitter tervei szerint vaporettókkal közlekednénk a ma szülinapos Nagykörútón


kidsnews (127éves) - 4 hete

A három város, Pest, Buda és Óbuda zabolátlan terjeszkedése egyre nagyobb fejtörést okozott azok vezetőinek. 1868-ban az akkori Fővárosi Közmunkák Tanácsa a következőképpen fogalmazta meg városépítészeti javaslatát:

A város zöme minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva. A fejlődésnek csakis azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni.”

A mai Jászai Mari tértől a Boráros térig tartó Nagykörút helyén ekkor még a Duna egyik mellékága, a Rákos-ág vezetett, mocsaras, kihasználatlan területek között. A város vezetése azt a feladatot adta Reitter Ferenc mérnöknek, hogy dolgozzon ki egy javaslatot e területek hasznosítására.

Az MTA akkori tagja pedig Velencéhez hasonló hajózható csatornát tervezett 12 híddal. A csatorna partjait rakpartok övezték volna, és felettük impozáns villák épülhettek volna. A mai Jászai Mari téren zsilip védte volna a csatornát a Dunától.

Képünk illusztráció!

Sajnos Reitter unortodox tervei pénzhiány miatt nem valósulhattak meg, így  ma nem csónakokkal közlekedünk a Király utca páros és páratlan házai között, és a 4-es és 6-os vaporettók helyett villamosra szállunk.

A belváros mai képét meghatározó Nagykörutat végül Reitter víziójánál sokkal földhözragadtabb kialakításban adták át 1896. augusztus 31-én, de a nagyközönség teljes egészében csak tíz évvel később vehette birtokba egyes munkálatok elhúzódása miatt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Budapest 100

2017 Kidsnews | All rights reserved