Augusztus 7. – Thor Heyerdahl bebizonyította, hogy a dél-amerikai indiánok átkeltek a Csendes-Óceánon.


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

Az antropológia kapcsán nem sok tizenévesnek jut eszébe bármilyen izgalmas tevékenység, ha csak nem valamelyik helyszínelő sorozatból a furi arc, aki a csontokból mondja meg milyen etnikumhoz tartozott az áldozat. A néprajzkutatót említésére már egyenesen ásításba torkolló unalom lesz a válasz. Pedig ezeknek a szakmáknak is megvannak a kalandorai és kincsvadászai. Ennek ikonikus példája Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfedező, aki a Délkelet-Ázsiából, Polinéziából és az amerikai kontinensről származó etnográfiai és régészeti leletek szisztematikus elemzését követően arra jutott, hogy Polinézia őslakosainak egy része – az akkori tudományos konszenzussal ellentétben – nem Délkelet-Ázsiából, hanem Amerikából érkezett a Polinéz szigetvilágba.

Ahogy az lenni szokott, a tudományos közösség nem fogadta jól az újszerű elképzeléseket, a kritikusok legfőbb ellenérve szerint a Kr. u. 6. század – amikorra a Polinéz benépesítést teszik – „primitív” eszközeivel lehetetlen lett volna megtenni ekkora távolságokat a nyílt óceánon.

Heyerdahl azonban nem hagyta magát meggyőzni, és úgy döntött, megépíti a saját polinéz honfoglaló tutaját és azzal áthajózik a Csendes-Óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába.

Peruban ötödmagával együtt nekiállt megépíteni a dél-amerikai indiánok klasszikus ősi vízi közlekedő eszközét, amelynek alapját 9 darab 60 cm átmérőjű balsafatörzs adta, a középső leghosszabb törzs 13,7 méteres volt.

A fatörzseket 3 cm vastag kenderkötéllel kötözték össze, majd ezekre 5,5 m hosszú és 30 cm átmérőjű kisebb törzseket is rögzítettek. Közéjük függőlegesen fenyődeszkákat raktak, melyeknek a hajó kormányzásában volt szerepe. Az „alap hajótestre” került az “A” alakú, 8,8 m magas árboc kemény mangrovefából és a 10 négyzetméteres és 1,5 méter magas, banánlevelekkel lefedett kabin.

Heyerdahl a Kon-Tiki (inka napisten) nevet adta a lélekvesztőnek, majd 1947 április 28-án kihajózott a perui Callao kikötőjéből. A hajó személyzetét Erik Hesselberg navigátor és festőművész,Bengt Danielsson szociológus és egyben spanyol tolmács, Knut Haugland szakács, Torstein Raaby rádiós ésHerman Watzinger mérnök, az expedíció tudományos felelőse adták.

A tutaj aljára bambusz csövekben kókuszdiót, édesburgonyát gyümölcsöket raktároztak, valamint 1300 liternyi édes víz „biztosította” a kompánia túlélését. Illetve az amerikai hadsereg tesztelés céljából túlélőkészletekbe szánt kísérleti élelmiszerekkel látta el az expedíciót.

A tutaj 101 nappal később, augusztus 7-én, nagyságrendileg 8000 km megtétele után futott be, vagy inkább zátonyra a Polinéz Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia szigetet övező korallzátonyon. Ezzel bebizonyítva, hogy az ősi „primitív” dél-amerikai népcsoportok is minden fennakadás nélkül eljuthattak Polinéziába.

Azóta a mitokondriális DNS-vizsgálatoknak köszönhetően kiderült, hogy Heyerdahl felvetése nem helytálló, mivel a gének alapján a polinézek ősei nyugatról, Dél-Kelet Ázsiából érkeztek.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Heyerdahl soha nem azt állította, hogy a mai polinézek ősei mind Dél-Amerikából származnának, hanem csupán annyit, hogy létezett egy ismeretlen, kis létszámú népcsoport, akik Dél-Amerikából hajóztak át. És bár a dél-amerikai és a polinéz mondavilág is említést tesz egy ilyen a csoportról, kézzelfogható régészeti bizonyíték így továbbra sincs róluk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

en.wikipedia.org/wiki/Thor_Heyerdahl

2017 Kidsnews | All rights reserved