Egy csipet Róma – beszélgetés két Rómában élő magyarral


Miss Úszósapka (15éves) - 4 hónapja

Előző cikkünkben beszámoltunk az örök városban tett látogatásunkról, Róma főbb látnivalóiról egy pár élménnyel tűzdelve, de mivel mi az ezeréves épületeken, utcákon, látványosságokon kívül kíváncsiak voltunk a római életstílusra is – amit ebben az óriás lenyomatú kultúrában és kultúra maradványban lehet megélni – ezért  egy fiatal magyar történész párnál vacsoráztunk első napunk végén, akik pár éve Rómában élnek, és szívesen meséltek nekünk arról, hogy milyen ez a déli, mediterrán világ.

Egy külvárosi lakás egyszerű nappalijában ültünk a megterített asztal köré mi négyen a családból, és a két végtelenül aranyos vendéglátónk. A háziasszony háromfogásos vegán, olasz menüt főzött, előételnek egy póréhagymás mártást és egy kenyérlángoshoz hasonló lilahagymás-olívaolajos házi kenyeret szolgált fel. A főfogás egy isteni zöldségdús lasagna volt parmezánnal, desszertként pedig egy piskóta alapú pisztáciafagyis, friss gyümölcsös, szintén saját készítésű édesség került az asztalra.

Több órán át ücsörögtünk csillogó szemekkel az asztal körül, hallgatva a jobbnál jobb sztorikat és tapasztalatokat. Kacagós történetek hangzottak el, amik csak még jobban megerősítették az első nap látott, tapasztalt dolgokat. 

Az olaszok nekünk, közép-európaiaknak zavarbaejtően nyitottak, nem tartanak távolságot belesétálnak az aurádba, ha beszélgetsz velük, a tömegközlekedésen pedig nem a privát szféra része a telefon és a könyv. Az egyik ilyen kedves történetben elhangzott, hogy láttak egyszer két olasz embert utazni a villamoson, egyikük kezében könyv, a másikuk pedig nagy unalmában a mellette ülőét olvasgatta. Majd mikor az ellapozott, egyszerűen szólt neki a másik, hogy ő még nem tart ott, lapozzon vissza. A tag a meglepetés legkisebb nyomát sem mutatta és visszalapozott. 

Meséltek a nemek közötti furcsa különbségtevésről, ami bőven messze van az olasz kultúrában a mi szexizmusunktól. 

Például a köztiszteletnek örvendő “Mammáknak” (nagymama) nem szabad átengedni a helyet a tömegközlekedési eszközökön, csak ha ők szólnak (általában megrázzák a vállad, kevesebb esetben megsimogatják), a visszajárót akkor is a férfinak adják, ha neki nincs szabad keze, a nőnek pedig van. Ezt mi kipróbáltuk egy helyi boltban, nem működött, de szerintünk levette rólunk az eladó, hogy turisták vagyunk. 

A család szentsége is szokatlan, a női nem dominál – ehhez köthető a Mammákat övező tisztelet is -, az otthon egy mindennél fontosabb centrum számukra. Szieszta idején, 11 és délután 3 között mindenki otthon ebédel, a gyerekek hazajönnek az iskolából, szülők a munkából és csak délután mennek vissza (16 órától 18 óráig a gyerekek, 20 órától 21 óráig a felnőttek). 

A közlekedésen is hatalmasakat vidultunk. Az erős temperamentumú olasz autósok gond nélkül és büntetlenül anyáznak egymással az utakon, sávok nincsenek is nagyon. Ha két autó megy egymás mellett, akkor két sáv van, ha busz, akkor csak egy, mert az közepén megy, de ha mellé áll két motor, akkor már három. Zebrák fel vannak ugyan festve, és lámpák is vannak itt-ott, de ezek amolyan jelzésértékűek, négy-öt sávos utakon lazán át lehet sétálni zebra és lámpa nélkül is – mindenki ezt teszi, mi is ezt tettük a “Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak” mondás címszava alatt. 

Annyi autós baleset van ebből a káoszból eredően, hogy egy autóra négy évnél több garanciát nem is adnak, a lökhárító pedig bele sem tartozik a biztosítás kereteibe (!), úgyis havonta kell cseréltetni. 

Felmerülhet ilyenkor a kérdés, hogy egy baleset esetén hogy járnak el szabályok hiányában. A válasz az volt erre, hogy a rendőr dönti el valami minimális információ alapján. 

Rómában elvben tök jól szervezett a tömegközlekedés, és szemétért is adnak jegyet (szelektív hulladék), de az állandósult dugók miatt gyakorlatilag a földfelszíni közösségi közlekedés gyakorlatilag kezelhetetlen (személyes tapasztalat 40-50 perces várakozási idő) és 3-4 szeres menetidő a várthoz képest. Egyébként pedig Olaszországban gyakoriak a sztrájkok, amelyek elsősorban a tömegközlekedést (a közúti-, a vasúti- és a légi személyszállítást) érintik.

Vendéglátóink sokat meséltek az olasz piacokról, hogy szinte az összes boltban kapható termék olasz származású, mást nem is nagyon vesznek meg az emberek. Például saját narancsból gyártott Fantájuk van, aminek tényleg narancs íze van és a színe is más (természetesebb). Igényes húsokról, rengeteg gyümölcsről és zöldségről számoltak be. szerintük környezettudatosság és minimális pazarlás jellemzi az olaszokat. 

Az állam nagyon támogatja a kisvállalkozásokat azzal, hogy jóval kevesebb adót kell fizetniük, a nagyvállalatokra pedig hasonlóan adócsökkentés érvényes, ha a kisvállalkozásoknál intézik az alapanyag beszerzést. 

Sok jó mellett azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy  a  gazdasági elemzők szerint amikor  bevezették az eurót Olaszországban ( 1999.-ben) voltaképpen nem tudott  előremozdulni a gazdasága. A dél-európai országban mindig is jelentős volt a  feldolgozóipar versenyképessége – különösen a kisebb, és családi cégeket nézve –  de ez erőteljesen visszaesett az euróra való áttérés után.

Szakemberek főként az ország rugalmatlan munkaerőpiacát, és kis cégek túlsúlyával jellemezhető vállalati szférát emelik ki mint gazdasági kockázat, emellett a túl nagyra nőtt közszféra is komoly problémák okozója, gigantikus az országban a  korrupció, és szűkös oktatási költségvetés, de ezek a problémák nem új keletűek ezek már sokkal régebben is jellemezték az európai kultúra bölcsőjeként emlegetett országot.

Az egészségügy hatékonyan működik, nem általánosan megszokott a több órás sorbanállás, várakozás, orvos- és műszerhiány. A koraszülött osztálynak és a szülészetnek külön épülete van, mindent annak megfelelően szeparálnak és látnak el. 

Az okmányirodákról és a postáról már kevesebb pozitívumot tudtak mondani, ennek ellenére az egyik legnagyobb nevetést eredményező történetünk egy 7:54-kor nyitó okmányirodáról szólt. Nem 7:50-kor, nem 8:00-kor, de még nem is 7:55-kor nyit az okmányiroda, hanem pontosan 7:54-kor. És nem azért, mert nem állnak készen az alkalmazottak, hanem mert 7:50-kor még kávézgatnak, reggelizgetnek négy percig.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved