Három hónap oktatás nélkül? És mi lesz szeptemberben?


Ilyés Csenge (18éves) - 4 napja

A 2019/ 2020-as tanév második feléből közel három hónapot otthonainkban töltöttünk. Ezen idő alatt az iskolától távol, egy arra nem megfelelő környezetben, sokak számára nehéz körülmények között kellett tanulnunk. Ez számtalan diáktársam számára akadályokkal járt.

Az online oktatás témájával kapcsolatban személy szerint azt gondolom, hogy vannak igen hasznos, és a következőkben is beépíthető (beépítendő) pontok.

Ilyen például a tanárok és a diákok közötti „folyékonyabb”, könnyebb kommunikáció, illetve az, hogy a különböző tananyagokat, segédeszközöket, prezentációkat és egyebeket online és bármikor elérhetjük.

Mi, akiknek lehetőségünk van arra, hogy hozzáférjünk ezekhez a platformokhoz és információkhoz. De hogyan élhették meg azok az elmúlt időszakot, akiknek nem álltak rendelkezésükre a szükséges eszközök és a nyugodt környezet?

A fent említett, mindenki által tapasztalt problémákat a hátrányos helyzetű társaink halmozottan érzékelték. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy milyen lehet számukra, de élnek olyan családok az országban, amelyek nem rendelkeznek internethozzáféréssel, esetleg az áram sincs bevezetve az otthonaikba.

 Ezáltal – egy friss kutatás alapján – a hátrányos helyzetű tanulók közel egyharmada esett ki az oktatásból erre a három hónapra, mivel a tanárok nem is tudták elérni diákjaikat.

Akiket sikeresen elértek az oktatók és így nem maradtak ki teljesen, azok sem tudtak úgy tanulni, mint korábban. Sokaknak nincsen saját asztaluk, aminél megírhatnák a házi feladataikat és elkészíthetnék a jegyzeteiket. Emellett a nagycsaládosok körében sokszor csak egy digitális eszköz áll rendelkezésre háztartásonként. Így nem lehet hatékonyan tanulni.


A következő probléma, amivel szembesülniük kellett a tanároknak, hogy az ilyen családoknál sokszor a szülők nem tudták támogatni gyermekeiket a tanulásban, nem tudtak nekik segítséget nyújtani a különböző feladatokban. Az iskolában legalább a bent töltött idő alatt rendelkezésükre álltak a tanáraik, akiktől segítséget tudtak kérni a dolgozatokra és az érettségire való felkészülésben is a diákok. Az elérhetőség, az eszközök és a megfelelő környezeti tényezők hiányában ezt viszont jelenleg otthonaikból nem tudták megtenni az ilyen és hasonló hátterű fiatalok. Sokan közülük egyedül maradtak ezzel az akadállyal. A különböző családi hátterek, kapcsolatok és lehetőségek problémaköréről sem szabad megfeledkeznünk!

Az étkeztetés nehézségeivel a jobb, könnyebb helyzetben lévő családoknak is szembesülniük kellett, nem beszélve a hátrányosabb helyzetűekről. Ami eddig az iskolában biztosítva volt aránylag olcsón, vagy esetleg különböző alapítványok által ingyen is, az ebben a három hónapban – a többség számára – eltűnt. És ez a helyzet szorosan kapcsolódik az oktatás problémáival.

Hogyan várhatjuk el azt, hogy valaki jól teljesítsen ilyen körülmények között, miközben nem nyújtunk neki segítő kezet?


Apropó segítség: mit láthattunk az elmúlt hónapokban? Karitatív szervezetek és polgármesteri hivatalok munkáját. A kinyomtatott feladatlapokat és előkészített füzeteket hetente házhoz vivő falugondnokok, könyvtárakat kinyitó polgármesterek, számítógépeket és internetelőfizetést vásárló falubeliek segítségét. Ezzel együtt meg kell jegyeznünk, hogy a tanári és egyéb forrásból érkező segítségnyújtás mit sem ér a szülők támogatása nélkül.

Az elmúlt időszakban megszerzett tapasztalatokból igen fontos kiemelni ezt: a családi háttér igenis számít. Kivételek persze vannak, de általánosságban ez igaz. Egy gyermek tanulmányi eredményei nem csak a saját eredményei; a családjáé is.

Kitekintve az elkövetkezendő hónapokra: sok nyári tábor szerveződik a hátrányos helyzetű családok és gyermekek segítésére. Egyes műhelyek, tanodák a tananyagok átismétléséből is kiveszik a részüket.

Hogy miként folytatódik az oktatás és a tanulás szeptemberben, az egyelőre nagy kérdés.

Abban az esetben, ha a második hullám miatt netalántán vissza sem mehetünk az első hónapokban az iskolákba, kénytelenek leszünk online folytatni a tanulást. Ehhez viszont új megoldásokra van szükség! Biztosítani kell az eszközöket és az egyéb feltételeket a hátrányos helyzetű diákoknak és családjaiknak, illetve az élelmezésről sem szabad megfeledkezni.

Emellett igen hasznos lenne – úgy gondolom, minden tanuló számára –ha elérhetővé tennének ingyenes tanácsadásokat, vagy összekötnék a diákokat – online – az iskolapszichológusokkal. Ám ahhoz, hogy ez rendben menjen szeptembertől, még előtte ki kell dolgozni a stratégiát. Tanulva a második félév három hónapjából, belátva a hibákat, és megkeresve a legjobb megoldásokat, hogy a következő időszakban senki se –, de legalábbis kevesebben, mint eddig – essen ki a tanulásból. Ám ez jelenleg nem a mi feladatunk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

qubit.hu; nepszava.hu;

2017 Kidsnews | All rights reserved