Jegyérvényesítő készülék elé ugró BKK-s alkalmazottak, avagy mit tehet az ellenőr? – 1. rész


Poscher Dominik (20éves) - 6 napja

Két részes sorozatunk első felvonásában a BKK ellenőreinek hatáskörét vizsgáljuk meg közelebbről. Feltett szándékunk, hogy a jogaival tisztában lévő olvasónk a jövőben ne engedjen az ellenőr olyan követélésének, miszerint kizárólag ellenőrzés céljából hagyja el a járművet, vagy hogy ne essen ősellensége torkának, csak mert az a munkáját végzi, és nem engedélyezi, hogy az aznapi pótdíj-elismervényével utazza be egész Budapestet, járműről-járműre szállva. Érdemes tehát ezt a cikket készenlétbe helyezni, és a szükséges helyzetben bevetni, az újabb „utas vs ellenőr” videók szárnyra kapását elkerülendő.

Van-e joguk az összes utast érintő jármű megállítására a BKK ellenőreinek?

Az ellenőrök az utazás során bármikor ellenőrizhetik az utasok jegyének, bérletének és a kedvezményes utazásra jogosító okmányának az érvényességét a buszokon, akár a járművek menet közbeni megállításával is.

Ebben az esetben az utasokat a járművön tartva végezhetik el az ellenőrzésüket.

Ilyenkor természetesen nem tud csak úgy elsétálni az érintett személy, ezért személyazonosságának ellenőrzése, akár a közterület felügyelő, vagy rendőr helyszínre hívása mellett is, de könnyebben megoldható.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az ellenőröknek nincs joguk feltartóztatni az utast, mert ezzel megsértenék az utas személyes szabadsághoz fűződő alapjogát. De úgy tudjuk a tényleges jogi megítélés azonban ezzel ellentétes. Jó lenne tisztába tenni a kérdést, mihez van joga az ellenőrnek?

Mindenekelőtt érdemes tisztázni az utas viselkedését, amikor az ellenőrök jogait szeretnénk körülírni.

Ha az utas támadólag lép fel a jegyellenőrrel szemben, mert nem akar együttműködni vele (meglöki, megfogja, megüti stb. őt), kollégáink korlátozhatják az utast a személyi szabadságában, azaz a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatják őt.

A jegyellenőr tettleges inzultálása, bántalmazása kimeríti a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak tényállást, ami bűncselekménynek minősül.

Más esetben, mivel a jegyellenőr nem minősül rendészeti feladatokat ellátó személynek, ezért amikor az utasnak lehetősége van elhagyni a helyszínt, abban az esetben az ellenőr nem tarthatja fel a passzív magatartást tanúsító személyt, illetve nem hozhat vele szemben korlátozó intézkedést, amely őt a személyi szabadságában sértené, vagy akadályozná.

Az ellenőrök munkáját azonban közterület-felügyelők is segíthetik. A közterület-felügyelő jogosult az érintett személy személyazonosságát megállapítani, illetve igazoltatni őt.

A közterület-felügyelő felszólítására az állampolgár köteles személyazonosságát igazolni, ennek elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után.


A Közterület-felügyelő további intézkedéseket is tehet:
• szabálysértési eljárást kezdeményezhet feljelentéssel,
• közigazgatási hatósági eljárást indíthat,
• helyszíni bírságot szabhat ki,
• tetten ért személyt visszatarthatja, bűncselekmény gyanúja esetén őt előállíthatja,
• ellenszegülés esetén testi kényszert, vegyi eszközt,
• a szökés megakadályozása érdekében kézbilincset alkalmazhat,
• önvédelmi célból pedig szolgálati kutyát és rendőrbotot vehet igénybe.

A közlekedési társaságnak az ellenőrei vizsgálhatják-e az érvényességét a jegyednek, bérletednek, illetve a kedvezményre jogosító okmányod érvényességét is (például azt, hogy a diákigazolványod érvényes-e)?

Igen. A jegyellenőrök feladata az utazás tartama alatt, illetve fel-, valamint leszálláskor az érvényes jegyek, bérletek, az utazásra jogosító egyéb okmányok és az utazási feltételek betartásának ellenőrzése. Ezek hiányában és/vagy az utazási feltételek megszegése esetén az ellenőrök pótdíjazzák a szabályszegő utasokat.

Értelemszerűen a diákigazolványok és az azokat helyettesítő igazolások érvényességét, hitelességét is ellenőrzik kollégáink annak érdekében, hogy a kedvezményre való jogosultságot, a kedvezményes bérlet jogszerű használatát megállapítsák.

Amennyiben valakinek nincsen jegye, vagy bérlete, és ingyenes utazásra sem jogosult, akkor azt az ellenőrök megbüntethetik, de ebben az esetben, aznap utazhatok többször is azzal a büntetéssel, vagy ha aznap otthon maradt a bérlet, annyi büntetést kell fizetni, ahány ellenőrrel találkozunk?

Az átvett befizetési csekkel vagy helyszíni pótdíj-elismervénnyel a pótdíjazott utas még befejezheti aktuális utazását azon a járművön, amelyiken pótdíjazták. Az adott járművet elhagyva azonban – utazása folytatásához – jegyet kell vásárolnia és azt érvényesítenie kell.

Ez azt jelenti, hogy ha az utas otthon felejtette a bérletét, és emiatt pótdíjazták, akkor ahhoz, hogy elkerülje az aznapi újbóli pótdíjazást, minden egyes járműre felszállva újabb jegyet kell érvényesítenie.

Amennyiben ennek nem tesz eleget, annyiszor kell pótdíjat fizetnie (otthon felejtett bérlet esetén bérletbemutatási eljárási díjat), ahányszor csak ellenőrrel találkozik.

Ráadásul a bérletbemutatás lehetőségével naptári évenként legfeljebb két alkalommal élhet az utas (kivéve az éves összvonalas és a kedvezményes éves bérletet használókat, akikre ez a korlátozás nem vonatkozik). Így ha egy utas egy nap alatt kétszer kerül az otthon felejtett bérlete miatt pótdíjazásra, jobban teszi, ha jegyet vásárolva hazamegy a bérletéért.

Leszállíthat-e az ellenőr a járműről? Akár ellenőrzés céljából például?

A jegyellenőrök pótdíj fizetésére kötelezhetik azokat, akik az utazási feltételekben foglaltakat nem tartják be.

A helyszíni pótdíj megfizetését megtagadó és személyi azonosságukat hivatalos okmánnyal igazolni nem hajlandó utast ki kell zárniuk az utazásból, amennyiben nincs lehetőségük arra, hogy megállapítsák az illető személyazonosságát.

A jegyellenőrök jogosultak leszállítani az utast a járműről, azonban ez nem mentesíti őt a pótdíjfizetés kötelezettsége alól.

Kizárólag ellenőrzés céljából senkit sem fognak leszállítani a jegyellenőrök a járműről. Pótdíjazás esetén az utas az adott járművön még befejezheti az utazását, tehát a pótdíjazáshoz sem kell feltétlenül elhagyni a járművet, az utas kérésére azonban a jegyellenőr leszállhat a járműről az utassal, hogy a megállóban fejezze be a már megkezdett intézkedést.

Az ellenőr, miután felszáll a járműre, azt látja, hogy a hátul ülő utas hirtelen felpattan a helyéről és gyorsan kilyukasztja a jegyét. Az illető tehát gond nélkül utazott volna, ha az ellenőr nem jelenik meg. Büntethető?

Amennyiben az utasnak az ellenőrzés megkezdése előtt sikerül kezelnie a jegyét, úgy az ellenőr már nem tuja őt pótdíjazni, viszont megakadályozhatja a késői jegykezelést azzal, hogy a jegyérvényesítő készülék elé áll vagy a kezével eltakarja azt.

A vonaljegy típusú jegyet az utasnak olyan állomáson és megállóhelyen, ahol jegyérvényesítő készülék található, az utazás megkezdése előtt érvényesítenie kell.

Ha olyan állomáson vagy megállóhelyen száll fel az illető, ahol nincs jegyérvényesítő készülék, abban az esetben felszálláskor azonnal érvényesítenie kell a jegyét a jármű ajtajához legközelebbi jegyérvényesítő készülékkel.

Minden utas köteles gondoskodni arról, hogy legyen érvényes jegye vagy bérlete, függetlenül attól, hogy találkozik-e jegyellenőrrel az utazásai során vagy sem.

A jegyellenőrzési tevékenység elsődleges célja az utasok rövid távon jegy-, hosszú távon pedig bérletvásárlásra való motiválásával, ez azonban nem azt jelenti, hogy csak akkor kell jegyet és bérletet vásárolni, illetve kezelni, amikor azt ellenőrizni is fogják.

Az utasok számára kiszámíthatatlan, szúrópróbaszerű ellenőri jelenléttel is szeretnénk eltántorítani az utasokat a szabálykerülő magatartástól.

Mennyire lehet engedékeny egy ellenőr, gondolva itt olyan esetekre, amikor magyarázásokkal és könyörgésekkel szembesül?

Kollégáink ellenőrzéskor és pótdíjazáskor a helyszínen nem mérlegelhetik az utasok jó- és rosszhiszeműségét, nem tehetnek különbséget utas és utas között, nem gyakorolhatnak méltányosságot senkivel szemben. Az ellenőrzést végző személyektől határozott, de udvarias fellépést, szabályos és (pozitív, illetve negatív) diszkriminációtól mentes munkavégzést várunk el.

Munkatársaink elsődleges feladata a tömegközlekedési szolgáltatást érvényes jegy és bérlet nélkül igénybe vevő utasoktól – korra, nemre, lakóhelyre, egészségi állapotra, szociális státuszra, etnikai és vallási hovatartozásra, bőrszínre, állampolgárságra, szándékra stb. tekintet nélkül – a Társaságunkat megillető jogos pótdíjak beszedése.

Cikksorozatunk második, azaz záró részében további válaszokat kapunk, olyan égető kérdésekre, minthogy a kulacsból való kortyolás a buszon a nyári nagy hőségben büntethető -e, mekkora hangerőn szólhat a zene a JBL-ből a tömegközlekedési eszközökön, illetve hogy a sofőr megtilthatja -e a felszállást visszajáró hiányában annak a személynek, aki egy 5 000 ft-os bankjeggyel szándékozik jegyet venni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

BKK kommunikációs osztály

2017 Kidsnews | All rights reserved