Szeptember 13. – 505 éve semleges ország Svájc


kidsnews (127éves) - 2 hete

Svájcról a csokoládé, a bankok és az órák mellett az ország katonai és politikai semlegessége jut eszünkbe, ha nem is feltétlenül mindenkinek ebben a sorrendben. A kis alpesi országnak egyedülállóként sikerült mindkét világháborúban megőriznie pártatlanságát annak ellenére, hogy az elsőt a szemben álló felek között, míg a másodikat a fasiszta országok közé ékelődve volt kénytelen átvészelni. De hogyan lett Svájc semleges ország?

505 évvel ezelőtt, 1515. szeptember 13-án svájci kantonok egyesített hadserege csúnya vereséget szenvedett a franciáktól. Aznap este a svájci seregek megvitatták és másnap közös nyilatkozatban kikiáltották, hogy Svájc és katonái nem vesznek részt több háborúban.

A pacifizmus szép eszméje mellett tehát a svájci sereg korszerűtlensége és kudarca is szerepet játszott a döntésben, azonban ez nem von le annak páratlan sikeréből és a jólétből és viszonylagos nyugalomból, amit a napóleoni háborúk után mind a világháborúk, mind a hidegháború során élvezhettek az ország polgárai.

Egy ország semlegességének megtartásához nem csak a nép akarata szükséges, hanem a többi állam részéről a semlegesség tiszteletben tartása is.  

Jogosan merülhetnek fel bennünk kétségek például a hiperagresszív  náci Németország önmegtartóztatását és korrektségét illetően,  és Hitler valóban rendelkezett kész haditervvel Svájc lerohanására.

Az őrült tömeggyilkos éppúgy gyűlölte Svájcot, mint mindenki mást, ezért komoly oka kellett legyen arra, hogy a fiókban hagyja a Tannenbaum (fenyőfa) hadműveletet. Az egyik, hogy a 41 ezer négyzetkilométeres  alpesi országnak több mint negyede sziklával és kővel borított, örök hótakaróval és jéggel fedett magashegyi terület, ami szinte járhatatlan a helyismeret nélküli nagy hadtestek számára. És bár legtöbben a Pápa vatikáni védelmét biztosító gárdával azonosítják a svájci hadsereget, az 1815-ös párizsi béke után az úgynevezett felfegyverzett semlegesség mellett döntött országnak mindig is volt saját hadereje, amit önvédelmi célokra tart fenn.  

Hitlernek tehát a nehéz terepviszonyok és a rezidens „tél tábornok” mellett egy 400 ezres, hegyvidéki harcokra képzett, jól felszerelt katonasággal is meg kellett volna küzdenie.

A döntő ok Svájc „megmenekülésére” mégis inkább az lehetett, hogy Hitlernek és a német politikai-gazdasági elitnek nagyon jól jött  a semleges terület, amivel zavartalanul kereskedhettek és ahová menekíthették a különböző eszközökkel szerzett vagyont, a szomszédos Svájc politikája pedig ezt messzemenően támogatta  a banktitkok készséges megőrzésével és a németek mindvégig szalonképes partnerként való kezelésével.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

mult-kor;ng.hu;portfolio.hu;en.wikipedia.com

2017 Kidsnews | All rights reserved