„Én magam villamossal járok dolgozni” – Interjú Budapest főépítészével


Kovács Barna (18éves) - 2 hete

Erő Zoltán, a főváros januárban kinevezett új főépítésze 1982-ben végzett a BME-n, azóta Budapest rehabilitációjával és fejlesztésével foglalkozik, nevéhez fűződik többek között a 4-es metró generáltervezése.  Az építészetről, Budapestről, és annak közlekedéséről beszélgettünk.

Hogyan lett építész?

Gimnazista koromban kezdett el érdekelni az építészet, főleg a történeti épületek érdekeltek. A budapesti vár minden házát ismertem, nagyon szerettem odajárni, pedig nem arra laktam.  Gimnáziumban lett egy osztálytársam, akinek az édesanyja és az édesapja is műemlékekkel foglalkozó építész volt. Ők biztosan hatással voltak arra, hogy ezt a szakmát válasszam.

Nagyon érdekelt az épületek szerkezete, műszaki megoldásai is, de végül régi épületekkel, városrészekkel kezdtem el foglalkozni.

Több évig tanultam Belgiumban egy külön egyetemi kurzuson erről. Ez a tanulmányi utazás nyitotta fel a szememet. Ráismertem a városi léptékre, megtanultam, hogy a városok mitől működnek, mi hozza létre, mi tölti meg élettel őket. Később saját irodát is alapítottam, ahol történeti városrészekkel, városrehabilitációval foglalkoztam, majd előbb-utóbb benne találtam magam a történeti városmag nagy közlekedési feladataiban, átalakításaiban. Főépítész január óta vagyok, nagy örömmel vállaltam el azt a pozíciót, hiszen mindig is érdekelt Budapest, és elég sokat is tudok róla. Testreszabott a feladat.

Ha az építészekre gondolok, hatalmas asztalok jutnak eszembe, rajta nagy méretű tervrajzokkal, miközben tudom, hogy már nagyrészt számítógépen terveznek a mérnökök. Mennyit változott az építész szakma az elmúlt évtizedekben?

A fő vonásai nem változtak. Az építész feladata továbbra is az, hogy emberek számára lakótereket, munkahelyi tereket, városi tereket hozzon létre. Az eszköztár azonban nagyon megváltozott. Emlékszem, hogy 1992-93-ban kezdtek el terjedni a tervező programok, akkor még csodájára jártunk ennek a technológiának. Ma már ez általános dolog.

A szakma ágai mind egy kicsit külön irányba indultak el, hiszen teljesen más egy térképes digitális felület, mint egy épület alaprajzzal foglalkozó program. Az épületek felmérése is döntően megváltozott, ma olyan részletességgel tudunk térszkennerekkel épületeket felmérni, amilyenről 20 éve álmodni sem mertünk volna.

Egyre nagyobb csapatokat kell együttműködésre bírni, és egyre bonyolultabb az épületek műszaki tartalma. A hagyományos szerkezetek mellett egyre összetettebbek az elektromos és informatikai hálózatok, ki kell alakítani a tűzjelző rendszert, kamera rendszert, akusztikai rendszert. Nagyon hangsúlyos lett az épület automatika is. Nyilván ezek speciális szakterületek, de egy építészirodának össze kell tudnia fogni ezeket.

Az épületek egy kicsit a gépekhez kezdenek hasonlítani, amikben rengetegen önálló rendszer működik együtt integráltan, nagyon jól összehangolva.

Mivel foglalkozik pontosan egy főépítész?

A főépítész az önkormányzatok tanácsadója. Segít abban, hogy az önkormányzatok mit tudnak kezdeni a településükkel, hogyan kellene fejleszteniük.

Feladata, hogy észrevegye, ha esetleg valamelyik városrész nem tud fejlődni, és megtalálja a megoldást erre. Ezen kívül foglalkozik a közlekedési rendszerekkel, a városrészek hiányzó funkcióival, valamint, hogy hogyan lehet környezettudatosan és klímatudatosan építkezni.

Ebben követnie kell a világ fejlődésének az irányát, kicsit előre is kell látnia, ami ugye nagyon nehéz.

Melyik a kedvenc része Budapesten?

Én mostanában nagyon szeretem a Gellért tér – Móricz Zsigmond körtér – Bartók Béla út megújulását, kulturális tartalmát. Én ezt a környéket egy olyan városias és élhető területnek gondolom, amiből sokkal több kellene Budapesten. A Nagykörút is kicsit hasonló, de ott a forgalom lényegesen nagyobb, mint a Bartók Béla úton.

Minden városrésznek van egy speciális hangulata. Laikusként hajlamos azt gondolni az ember, hogy az épületek teszik ezt, pedig bizonyára sok egyéb tényező is befolyásolja a közérzetünket. Mik ezek?

Például a városlakók közössége.

A város nem házak összessége, hanem egy gazdasági egység, egy társadalmi egység és egy épített vagy természeti környezet.

Ha ez a három harmóniában van, akkor egy szerencsés városról beszélhetünk. Sajnos van, hogy egy városrész elöregszik, előfordul, hogy egyes városrészekben a legszegényebb, legalacsonyabb jövedelmű lakók gyűlnek össze, és emiatt ezek hátrányos helyzetű városrészekké alakulnak. Van olyan is, hogy az épített környezet butaság vagy kapzsiság miatt nem a megfelelően alakul és kizsigereli a tájat, a városképet.  

Főépítészként mennyire könnyű ezeket a tényezőket befolyásolni? Rengeteg minden van magántulajdonban, nem minden függ az önkormányzatoktól.

A főépítésznek nincsen korlátlan hatalma, nem tud mindenre hatással lenni. Demokratikus rendszerben élünk, ahol a különböző érdekek különböző utakon próbálnak érvényesülni. Az építésznek az a feladata, hogy a városi politikusokat meg tudja győzni arról, hogy úgy tudja alakítani a városképet, ahogyan az valamilyen szempont szerint ideális.

Milyen lenne az ideális Budapest?

Az ideális Budapesten kevesebbet kéne közlekedni. A nagyvárosoknál jól ismert jelenség a szuburbanizáció, ami azt jelenti, hogy a lakók egy kertes ház és a jobb levegő reményében kiköltöznek a külső városrészekbe, vagy a város körüli településekre.

Még hogyha meg is kapják azt az örömet, amit egy kertes ház jelent, elvesztik ennek az előnyét azzal, hogy naponta másfél-két órát ingáznak.

Ez egyre rosszabb, mert egyre többen akarnak ingázni, de az utak nem bővülnek.Ennek következtében egyre több rajtuk az autó, amikkel aztán a városba érkezve nem is tudnak mit csinálni, hiszen annyi parkolót létrehozni, amennyi autó érkezik, teljességgel lehetetlen. Ez egy nagyon veszélyes jelenség.

Mi azt szoktuk mondani, hogy az ideális város a kompakt város, ahol a lakóterületek és a munkahelyi területek kisebb alközpontokba rendeződnek, és ahol az alközpontok között nagyon jó a közösségi közlekedés, valamint nincsenek a városnak elhagyott területei.

Budapest most nem ilyen. Hatalmas felhagyott területei vannak a korábbi ipari és vasúti telepek helyén, ahol most nem lakások vagy irodaépületek vannak, hanem parlagfű. Ezeket a területeket aztán kénytelenek kerülgetni a közlekedők. Sokkal kedvezőbb lenne a városszerkezet, ha az agglomerációba költözés helyett tudnánk ezeket használni.

Mennyi idő elérni egy ekkora változást?

Évtizedek kérdése. A város nem épül korlátlan forrásokból, ma Magyarországon nincsenek olyan városok, amik egy csettintésre nőnek ki a kukoricás helyén. Azokat a városfejlesztő erőket kell terelgetni ebbe az irányba, amelyek elérhetők, amelyek jelen vannak.

Gondolom ahhoz, hogy ez működjön egyidejűleg a közlekedést is kellene fejleszteni. Ma az emberek autóval, tömegközlekedéssel, vagy biciklivel járnak nagyrészt. Hogyan lehetne ezeket összehangolni? Mi lenne a megfelelő aránya ezeknek a járműveknek?

Az, hogy én a 4 es metrót terveztem, a hitvallásommal is egyezik, szerintem a közösségi közlekedést kell fejleszteni. Én magam villamossal járok dolgozni.  A közösségi közlekedés fejlesztése nem egy olcsó dolog, a villamos vonalak építése is költséges, ahogy a metróvonalak építése vagy a HÉV rendszer megújítása is az.

Jelenleg a kormány az elővárosi közlekedési vonalakat nagyon erősen kezdi fejleszteni, hatalmas változások lesznek az úgynevezett déli körvasúttal, új vágányok épülnek, új Dunahíd készül, új megállók lesznek.

Ez részt tud majd venni Budapest belső közlekedésében is, sőt, aki akar, már most is mehet vonattal Kelenföldről Kispestre. Ma még nem sokan teszik ezt, de idővel hátha. Londonban például rendszeresen használják a belső vasúti szakaszokat városi közlekedésre is. Ez várhatóan viszonylag gyorsan meg fog valósulni nálunk is.

Budapesten rengeteg típusú városrész, ház megtalálható. Milyen történelmi korok hatottak a fővárosra?

Budapestben az a nagyszerű, hogy ezek a történeti rétegek egymásra épültek. Megtaláljuk a római kor jelenlétét elég erősen, hiszen ott vannak az amfiteátrumok, a Flórián tér környezetében a fürdő romjai, és a régi városszerkezetek. A Szentendrei út a Fehérvári út vagy a Váci út még a római útépítőmérnökök jelölései alapján mennek a mai napig.

Azután a középkori városok alakultak ki, Pest, Buda, Óbuda és ezek környezetében sok kisebb település, falu. A törökök jelenlétének és izgalmas nyomai vannak, a fürdőink a török korból maradtak ránk. A török kor után töretlen fejlődés kezdődött, az ekkor kialakult barokk város jelenlétét ma is sok helyen láthatjuk, nem csak a Budai Várban hanem még kicsit a pesti oldalon is.

A reformkor városa a klasszicista épületeivel szintén jelen van ma is, és hát ugye a leginkább jelen lévő korszak a dualizmus korszaka, a kiegyezéstől az első világháborúig. Ekkor Budapest olyan fantasztikus fejlődés mutatott, hogy méltán volt versenytársa Bécsnek. Építészeti értelemben együtt lélegzett a két város. A gazdasági válsággal ez megtört egy kicsit, de a második világháborúig terjedő időszak is nagyon sok és izgalmas alkotást tud mutatni, ezek modern stílusban épültek.

Az 50-es években megjelent a szocreál. Érdekes, hogy ez a stílus a diktatúrának  volt a stílusa, mégis nagyon szép alkotásokat hozott létre. Vannak olyan lakótelepek, amik az ötvenes években épültek, és rendkívül emberi léptékűek.

A hatvanas években is hasonló épületeket terveztek még. Ami rossz irányba vitte el a fejlődést, az a tömeges lakásépítés, azaz a panelkorszak. Ez lényegesen kedvezőtlenebb lakóterületeket hozott létre, de ma azt látjuk, hogy ezek a lakótelepi lakások is elfogadható minőségűek. Szeretem azt, hogy ebben a városban az egymás melletti házak sokszor egészen más korszakból valók és  emiatt van köztük egy párbeszéd.

Budapest megmutatja azt, hogy nem csak úgy lehet szép várost építeni, ha minden ház azonos stílusból való. A zenében sem ugyanaz a hang szól, azonos hangerővel, hosszan.

Időnként előkerül, hogy mi legyen a panelházakkal. Én úgy tudom, hogy lassan letelik az az idő, amire tervezték őket, ugyanakkor úgy tűnik, hogy pótolhatatlanok. Hosszútávon erre milyen megoldás létezik?  

Én azt gondolom, hogy a panelházak még hosszú ideig velünk fognak maradni. Nem tudok arról, hogy a panelházakkal komoly szerkezeti problémák lennének, gépészetiek sokkal inkább. Nem fognak összedőlni a panelek.

Műszaki problémák ugyan vannak velük (ugyanúgy, ahogyan a belső városrészek épületeivel is), de ezeket felújítás keretében el lehet hárítani.

Nem látok olyan megoldást, ami helyettesíteni tudná őket. A világ egyik leggazdagabb országában, Németországban sem tűntek még el az NDK-s panelházak.

Az energiagazdálkodás ettől függetlenül egy nagyon fontos cél, és ez a panelházaknál sokszorosan előjön, mert nagyon energiafaló épületek. Sok házon már az elmúlt másfél évtizedben végigment az úgynevezett panelprogram, ami komoly hőszigeteléssel és ablakcserével javította az energiafelhasználást.  

Ma már sokkal energiatudatosabb házakat tudunk építeni, és – bár sokat lehet segíteni felújítással is – igazán energiatakarékos házat újak építésével lehet létrehozni.

Mint az Erő Zoltán szavaiból is kiderült, Budapest csodás város, amiért évtizedek után is lehet rajongani, és amely rengeteg történelmi korba tud betekintést nyújtani. Remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban még szebb lesz, és így még nagyobb öröm lesz benne közlekedni, sétálni, élni.

Fontos problémára világított rá Erő Zoltán azzal, hogy megemlítette mennyi autó szeretne nap mint nap a városba jönni, azon belül közlekedni. Azt gondolom, hogy ennek a feladatnak a megoldása a legsürgetőbb, melyet szerintem leginkább a tömegközlekedés javításával, és az emberek motiválásával lehet kezelni. 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is



2017 Kidsnews | All rights reserved