Október 17. – először vetik be az „olajfegyvert”


kidsnews (127éves) - 2 hete

1973. október 17-én a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete, közismertebb nevén az OPEC bejelentette az olajkitermelés csökkentését, és embargót hirdetett az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai szövetségesei, valamint Japán ellen. Az intézkedés az arab világ bosszúja volt az Izrael, Egyiptom és Szíria közti jóm kippúri háború fejleményeiért (Egyiptom és Szíria tizenegy nappal korábban megtámadta Izraelt, de a zsidó állam egyből felülkerekedett a küzdelemben, és az arab országok a USA általi támogatást okolták a kínos vereségért).

A szolidalitás zászlaja alatt kihirdetett gazdasági zsarolás volt az első, és egyben legnagyobb hatású alkalom, amikor az OPEC 12 tagja,

javarészt harmadik világbeli, elmaradott vagy fejlődő országok, amelyek a világ olajkészleteinek jelentős részét birtokolják, bevetették az „olajfegyvert” a nyersanyagnak egyre jobban kiszolgáltatott világgal szemben.

Bár az OPEC fél év múltán visszavonta az embargót, a kocka el volt vetve: az olaj a világgazdaság alapvető tényezőjévé avanzsált, ezáltal tartósan sokkal drágább lett, és az arab országok kezébe olyan fegyvert adott, amivel a későbbiekben is többször sikerült gazdasági válságot vagy politikai változásokat kiváltaniuk.

A sors iróniája, hogy a „fekete arany” ára a világpiacon ugyan valóban megnégyszereződött e pár hónap alatt, politikai szempontból viszont teljesen hatástalan maradt az arab-izraeli konfliktusra, és a fejlett országokat is leginkább arra ösztökélte, hogy felmérjék kitettségüket és mielőbb alternatív energiahordozók után nézzenek.

Az első olajembargó mindemellett óriási, máig érezhető változásokat indított el a világgazdaságban, bár egyáltalán nem abban a formában, ahogy azt az OPEC elképzelte. Ez a válság vetett véget például a világháború óta rendkívül népszerű, benzinfaló V8-as motorokkal szerelt személyautók egyeduralmának Amerikában, és teremtett piacot világszerte az olcsó, kisfogyasztású japán autóknak, amik utat törtek más távol-keleti (japán, taiwani, koreai, kínai) iparcikkeknek, amelyek aztán a 80-as évek óta dominálják a világ tartós fogyasztási cikk kereskedelmét.

A 73-as olajválságnak politikai szempontból talán a szocialista blokkban volt a legnagyobb hatása. Ezeket az eleve gyengébb lábakon álló gazdaságokat különösen érzékenyen érintette az olaj árának megnégyszereződése. Az olaj drágulása a szállítási, közlekedési költségeken és nyersanyagárakon (ne feledjük, hogy a műanyagok is ebből készülnek) keresztül mind a vállalatok, mind a háztartások költségeit növeli, ezáltal negatívan hat a GDP-re – más, áttételes hatásokról nem is szólva.

Hazánk akkori vezetői hamarosan komoly hitelek felvételére kényszerültek, hogy az emberek egyébként sem magas, de a korábbiakhoz képest mégiscsak javuló életszínvonalát fenntartsák, és az általános áremelkedést ellensúlyozzák.

 Az olajválság miatt felvett hitelek egyre nagyobb terhet róttak Magyarországra, és rövidesen olyan finanszírozási problémát okoztak, ami további külső segítséget tett szükségessé.

A 80-as évek végére az emiatti kényszerből véghezvitt gazdasági nyitás végül áttételesen elvezetett a szocialista gazdasági és politikai berendezkedés teljes bukásához.

Összességében elmondhatjuk, hogy a OPEC kirobbantotta olajválság a Közel-Keleten gyakorlatilag semmilyen változást nem hozott, ugyanakkor elindította, vagy felgyorsította a világ alapvető gazdasági és politikai átrendeződését Japántól Amerikáig.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is



Forrás:

rubicon

2017 Kidsnews | All rights reserved