Október 23. – Hol hibázott a CIA? 37 éve robbantották fel a bejrúti támaszpontot


kidsnews (127éves) - 1 hónapja

1983-ban megrázó csapások érték az Egyesült Államokat, a libanoni akciók 9/11-ig az Egyesült Államok ellen irányuló legnagyobb terrorista támadások voltak. Az október 23-i támadásban 307 ember vesztette életét, köztük 241 amerikai és 58 francia állampolgár.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország csapataiból álló békefenntartó erő 1982 augusztusában érkezett Libanonba, az Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) által aláírt tűzszüneti megállapodás részeként. Legfőbb feladatuk a palesztin civilek biztonságának szavatolása volt. 1982-ben a megválasztott libanoni elnök, Bashir Gemayel meggyilkolása erőszakhullámot váltott ki a térségben, de a feszültség 1983 elejére csillapodni látszott, miközben brit békefenntartók is csatlakoztak a már jelenlevő erőkhöz.

1983. április 18-án tört meg először a nyugalom illúziója, ekkor egy autóba rejtett pokolgép robbant  az Egyesült Államok nyugat-bejrúti nagykövetségénél, tucatnyi amerikai külszolgálati dolgozó és libanoni civil életét kioltva. A nyári hónapokban kisebb-nagyobb atrocitások követték egymást, majd a fokozatosan növekvő feszültség az október 23-ai merényletben eszkalálódott, amikor egyidejűleg támadták meg az amerikaiak reptéri bázisát és a francia ejtőernyősök 6 km-re található támaszpontját.

A merénylők biztosra mentek, olyan mennyiségű sűrített butánnal és pentaeritrit-tetranitráttal pakolták meg a teherautókat, hogy akkor is végzetes pusztítás legyen a hatásuk, ha már a kapunál tovább nem jutnak.

Az amerikai haditengerészet irodájába csapódó autóbomba akkora detonációt okozott, hogy az elszakította a beton tartóoszlop alapokat és szó szerint megemelte a teljes négyemeletes épületet. Az épület a levegőbe emelkedést követően visszazuhanva hatalmas és mindent elpusztító lökéshullámot indított a környezetében. Tíz perccel később a franciáknak sikerült ugyan megállítani a pokolgépet szállító járművet 15 lépéssel a saját támaszpontjuk előtt, de a robbanás így is lerombolta a 9 emeletes épületet.

A nyugati kormányok és az amerikai közvélemény is válaszokat akart és persze megtorlást, de a CIA -nak még ekkoriban sem voltak saját telepített hírszerzői a térségben.

A kémhálózat (újra)építésére kihelyezett William Buckley hírszerző tiszt kénytelen volt helyi szövetségeseket keresni, amit többek közt a szaúdi Bandar herceg személyében talált meg.

Az értelemszerűen sokkal jobb helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező terroristáknak sikerült egy ügynöküket beépíteni az amerikai környezetébe – kémjük egyes források szerint szerelmi viszonyt alakított ki Buckley-val -, aminek köszönhetően nem csak a napirendjébe láttak bele, de a nyomozást is sikerült vakvágányra terelniük.  

Az ügynököt nem sokkal később elrabolták és halálra kínozták, majd a téves hírszerzési információk alapján, a növekvő politikai nyomás és belső fejetlenség miatt

a CIA minden jel szerint bizonyítékok és felhatalmazás nélkül szervezett egy hasonló, teherautós robbantást a 83-as akciók szellemi atyjának gyanított Fadlallalh sejk ellen.  

Az ellenakció 83 ártatlan emberrel végzett, de a sejk a szerencséjének köszönhetően épp a bomba hatósugarán kívül állt, és a robbanás után egyszerűen elsétált a helyszínről.

A korabeli viszonyokat jól jellemzi, hogy a fenti leírás csak az egyik olvasata az eseményeknek, amelyek tényleges irányítóit, felelőseit a mai napig nem sikerült egyértelműen azonosítani, és az ellenérdekelt felek a mai napig homlokegyenest ellenkező narratívákat hangoztatnak, vagy egymásra mutogatnak. A tragédiák és blamázsok ilyen sorozata után nem csoda, hogy az amerikai hírszerzés is igyekszik kisebbíteni a saját szerepét, és nem a legfényesebb szakmai sikerei között tartja számon a korabeli libanoni eseményeket.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

mult-kor

2017 Kidsnews | All rights reserved