Covid árnyékában, avagy az egyéni felelősségünk és a különleges jogrend


kidsnews (127éves) - 4 napja

Az ember társas lény. Az egyik legalapvetőbb szükségletünk kapcsolódni. Az egyén közössége visszajelzései alapján építi személyiségét, értékrendjét és a világról alkotott képét. Az  emberek csoportjain belüli együttműködés bizonyos keretek, szabályok meglétét feltételezi. Minél több a közös pont, értékekben való egyetértés, nyitottság és elfogadás a másik iránt annál zökkenőmentesebb a csoport működése. Két ember együttműködése során a súrlódások jól kommunikálhatóak, azonban minél több egyén alkot egy csoportot, annál nehezebb ezeknek a kereteknek a felállítása.

Több ember, több nézőpont, többféle igény, lehetőség.

Az egyén számára azokat a szabályokat könnyű betartani, amelyek kialakításának ő is a részese lehet, hiszen önértékelésünk fontos feltétele a tudat, hogy kihatásom van a körülöttem lévő dolgokra, történésekre.

Minél nagyobb az a közösség, amelyhez tartozni kívánok, annál bonyolultabb ez a fajta döntéshozatal.

Születésünkkel egy család részévé válunk, amely egy településen él, ahol óvodába és iskolába járunk. A település pedig az ország valamely megyéjében, régiójában helyezkedik el. Ezt csak azért sorolom fel, mert mind-mind emberek csoportját alkotó keretrendszerek, amelynek kialakítása minden ember feladata és lehetősége.

Magyarország államformája Köztársaság, független, demokratikus jogállam.

A demokráciában a nép, a társadalom választójoggal rendelkező tagjai, maguk közül képviselőket választanak, akik a döntéshozásban választóik érdekeit kell, hogy képviseljék. A legfőbb döntéshozó szervünk az Országgyűlés, amelybe a négy évente lebonyolított országgyűlési választások során 199 képviselőt választunk.

Az Országgyűlés hozza a törvényeket, amelyek között a legmagasabb szinten Magyarország Alaptörvénye áll.

 A kormány és más meghatározott szervek pedig egyéb jogi normákat (rendelet, határozat, utasítás stb.) alkothatnak. Minden jogszabály meg kell, hogy feleljen az Alaptörvényben foglaltaknak és közöttük is létezik hierarchia. Az Alaptörvény határozza meg azokat az alapvetéseket, alapvető értékeket, jogokat és kötelezettségeket, amelyek a társadalom működését, az emberek egymás közötti viszonyait szabályozzák.

A választások során nem csak saját képviselőinkről, hanem arról is szavazunk, mely politikai párt kapjon felhatalmazást Kormány alakítására. Magyarország Kormánya a legfőbb végrehajtó szerv, amelyet a miniszterelnök vezet. A miniszterelnök pedig minisztereivel irányítja az országot és felel a jogi normák betartásáért. Települési (megyei), azaz önkormányzati szinten hasonló elvek és feladatok mentén szerveződik az önkormányzati testületek és a polgármesterek együttműködése. Önkormányzati rendeletben szabályozzák a településen élők mindennapjait.

A jogalkotás során a jogalkotónak a társadalmi jelenségekre és igényekre kell reagálnia, az emberek számára ezek a szabályok jelentik a viszonyítási pontokat a mindennapi helyzetekben (pl. munkavégzés, pénzügyek, szerződések, egészségügy, biztonság).

A jogalkotásnak igen kötött, bonyolult és hosszadalmas menete van, a javaslatok előkészítése és egyeztetése hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe.

Adódhatnak azonban olyan helyzetek (természeti és gazdasági katasztrófák, háborús állapot, egészségügyi veszélyhelyzet pl. járvány), amelyek gyors beavatkozást igényelnek.

Ahol a döntési folyamat elhúzódása komoly károkat okozhat, életeket veszélyeztethet.

Az Alaptörvényben ezekre a helyzetekre megalkották a különleges jogrend fogalmát, amely leegyszerűsítve a békétől eltérő időszakok joga. Hat ilyen helyzet van nevesítve: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszély, váratlan támadás és veszélyhelyzet.  

Ezekben a helyzetekben az Alaptörvény alapján az általános hatalomgyakorlástól eltérő intézmények kapnak felhatalmazást a döntéshozatalra, általában a végrehajtó hatalom hatáskörét megerősítve.  Így például egészségügyi veszélyhelyzet idején a Kormány kap felhatalmazást döntések meghozatalára, rendeleti szintű szabályok alkotására, valamint arra, hogy ebben a különleges helyzetben akár az alaptörvényben foglaltaktól is eltérhessen.

A különleges jogrendnek vannak általános szabályai, amelyektől nem lehet eltérni, így annak időszaka alatt az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, alapvető jogok a cél elérése érdekében korlátozhatóak, de az emberi élethez és méltósághoz való jog például nem, az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható, és amennyiben annak feltételei nem állnak fenn, az Országgyűlés jogosult annak megszüntetésére.

Ezek mind az alkotmányos rend fenntartását biztosítják ezekben a nehéz helyzetekben is.

Mindezek alapján a Kormány 2020. november 3. napján Magyarország teljes területére vonatkozóan veszélyhelyzetet hirdetett ki, és annak érdekében, hogy a koronavírusjárvány következményeit enyhíthessék és az emberek egészségét és életét megóvhassák, megfelelő intézkedések bevezetéséről gondoskodik.

Ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül meghozhassák, 2020. november 11. napján az Országgyűlés meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután kedden megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt, amelyet a parlamenti képviselők szinten teljes egyetértésben elfogadtak. 

A Kormány felhatalmazást kapott ezzel arra, hogy elkerülve a jogszabályalkotás hosszadalmas folyamatát rövid időn belül, rendeleti úton hozhasson meg döntéseket.

A felhatalmazási törvény alapján a rendkívüli jogrend 2020. november 11. napjától számított 90 napig tart, amennyiben az Országgyűlés felhatalmazását korábban vissza nem vonja (pl. veszélyhelyzet megszűntével).

Fontosnak tartom, hogy a felhatalmazási törvény külön felhívja a figyelmet arra, hogy a járvány okozta károk enyhítése érdekében meghozott intézkedések szokatlanok és néhol terhesek is lehetnek, de azok betartása, az állampolgárok együttműködése és az összefogása szükséges ahhoz, hogy a járvány okozta károkat enyhítsük.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek egyéni felelősségvállalása, amelyet e szabályok betartásával bizonyít, egyben az egészségügyben életekért küzdő egészségügyi dolgozók, valamint valamennyi a járványhelyzet enyhítésében közreműködő munkájának a megkönnyítését és elismerését is szolgálja.

Azt gondolom, hogy szűkebb, illetve tágabb közösségeinkért tanúsított felelős magatartásunk függetlenül attól, hogy mit gondolunk vagy hiszünk a koronavírus-járványról, a tények tükrében (igazoltan komoly egészségügyi problémákat okoz) is az egyetlen járható megoldás, hogy csökkentsük a járvány okozta veszteségeket.

Bízom benne, hogy érezzük annak felelősségét, miért volt szükség ezekre az intézkedésekre és felelősen kezd el mindenki gondolkodni és cselekedni a személyes életében, hiszen most a közösség érdeke ezt kívánja.. Bár szomorú, hogy ezeket jogszabályba kell írni, de ha ez kell ahhoz, hogy végre enyhüljenek az egészségügy terhei, hát legyen.

Azokban a társadalmakban, ahol az egyén és a közösség érdeke egymás feltételei és nem egymással rivalizáló nézetek alapján rendeződnek (pl. Japán, Új-Zéland…) a vírussal való megküzdés is hatékonyabban működött.



2017 Kidsnews | All rights reserved