Lángoló pokol, avagy a bozóttüzek kémiája


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

Chilében tavaly télen több mint 180000 ha lett oda egy több mint 2 hónapig tartó tűzvészben, mely 500km szélességben tarolt. S ha emlékszünk, ez év elején is Ausztráliában 20 millió ha ment füstbe az ország történetének legnagyobb tűzvészében. Àllatok milliói égtek meg vagy váltak otthontalaná, hősies tűzoltók százai dacoltak a lángokkal a frontvonalban.

Idén augusztusban pedig újabb tüzek festették narancssàrgàra Kalifornia egét, több mint 14000 tűzoltónak 585 helyszínen munkàt adva, minden eddiginél nagyobb, eddig 1.6 millió hektàros területen.  

A természetben pedig nem is kell sok egy tűz belobbanásához, létrejöttükhöz a természetben zajló kémiai folyamatok is elegendőek.  A legnagyobb ellenségünk pedig ilyenkor a szél. Malcolm North, a Kaliforniai Egyetem erdei ökológiára és tüzekre szakosodott specialistája szerint, ha a szél 40-50 km/h-nál erősebben fúj, nem sok mindent lehet tenni.

A tűz létrejöttéhez ugyanis három dologra van szükség: magàra az aktiválásra, valamint oxigénre, ami a folyamatot táplálja, és éghető anyagra, pl. növényekre vagy fára.

Az aktiváló energiák, az oxigén és az éghető anyagok is természetesen jelen vannak a környezetünkben, főleg az erdőkben. Egyetlen szikra elég, hogy a három típusba sorolható tüzek valamelyikét belobbantsa. A felszín alatti tüzek a lehullott levelek és bomló növényi maradékok borította tőzegen égnek, a felszíni tüzek az alacsonyabban található vegetációkon terjednek, a cserjék, avar kap lángra, míg a fák magasabb részeit ún. koronatüzek pusztítják. A keletkezett tűz gyorsan terjed, átlagban 5km/h sebességgel, de ez sokmindentől függhet.

Fontos körülmény pl. a páratartalom.

Ha a levegő páratartalma legalább 50% körüli, nagyon nehezen kaphat lángra az erdő, de ha ez lecsökken 25-26% alá, ott már nagyon könnyen belobbanhat. Elhúzódó szárazság esetén a növények víztartalma is lecsökken, könnyebben égnek, és kipárolgásuk is jobban elősegíti , hogy egy szikra működésbe lépjen.

A mediterrán éghajlat tipikusan egyesíti klímájában ezeket a feltételeket. Tavasszal, nyáron és ősszel is erős szárazság jellemzi, nagyon magas hőmérséklettel. Európa és Dél-Afrika bővelkedik ilyen éghajlatú területekben, de Ausztráliában, Kaliforniában és Chilében is jellemző bizonyos részeken, tehát gyakorlatilag majdnem minden kontinensen található ilyen tűzveszély szempontjából magas kockázatú zóna.

2009-ben épp Kaliforniában alakult ki az USA történetének egyik legrosszabb tűzvésze, a Station Fire, mely több mint 2 hónapon át tombolt, ezalatt több mint 200 házat égetett fel, hozzávetőlegesen egy Szingapúr nagyságú, 65000 hektáros területen. A kirendelt 5000 tűzoltónak csak a végre megérkező eső segítségével sikerült eloltania. A szakemberek szerint sok rekordot megdöntött ez a megatűz, ami Los Angeles környékén pusztított, kiterjedése és ereje is hatalmas volt.

Megatűznek a szakemberek azt a tűzvészt nevezik, mely meghaladja az emberi kapacitásokat és több mint 10000 hektáron pusztít.

Ezek méretek nem is olyan ritkák az Egyesült Államokban, a National Angel Forest példàul Los Angeles mellett található, csupán 45 perc távolságra a nagyvárostól.

A mediterrán vidékeken az élet egyébként nagyon kellemes, valószínűleg ez is az oka, hogy napjainkban Los Angeles medencéjében a lakosság harmada, 7-8 millió ember él a környező dombokon, erdős területeken, a város és a természet perifériáján.

A Station Fire is egy ebben a régióban lévő háznál kezdődhetett, ahol valaki a forró, száraz időben a kertjében szórta ki a grillezés nyomán maradt hamut, s ez néhány szikra elég volt, hogy Kalifornia történetének legnagyobb tűzvésze belobbanjon.

A keletkezett erdőtüzeknek csak 5-10%-a gyullad meg természetes úton, a legtöbb emberi tevékenység nyomán kap lángra. Kezdetben a Station Fire sem tűnt egyébként különösen veszélyesnek, a szakemberek uralmuk alatt tudták tartani a lángokat, és az ökoszisztéma védelme érdekében hozott eljárásrendet követve úgy döntöttek, hagyják égni a területet. Erre a mediterrán ökoszisztémáknak egyébként általában szükségük is van, bizonyos növényfajok például nem is képesek szaporodni tüzek nélkül. Az aleppói fenyő tobozát pl. csak a tűz nyitja ki, magjait enélkül nem szórja a talajra, de a tüzeket égni hagyni a emberekre nézve viszont igen kockázatos.

A Station Fire esetében az időjárásban hirtelen bekövetkezett változás volt, ami a tüzet egyik pillanatról a másikra szó szerint berobbantotta. A Santa Ana száraz, sivatagi széláramlat a maga erős, 80-100km-es sebességével akkor érkezett keletről, mikor minden száraz volt és a hőmérséklet 40 fok körülire emelkedett, és a tüzet 3km/h sebességgel nyugat felé tolta.

A tűz a szél segítségével könnyedén átugrotta az autópályát is, és noha a szél ereje gyengült éppen, a tűz már olyan erős volt, hogy az elégetett oxigén hiánya miatt önmaga is légmozgást generált. Mint egy óriási önjáró porszívó, az elégetett oxigén helyére áramló levegő keltette szélmozgás még tovább táplálta a lángokat.

Egy átlagos növény ráadásul ha meggyullad, 200-300 fokra hevül fel, míg ezek a tüzek túlélésére specializálódott mediterràn fajok jóval szívósabbak, és égési hőmérsékletük elérheti az 1000 fokot is, ami pl már az arany olvadáspontja. Így lett a Station Fire is ötször melegebb más tüzeknél.

A kisebb hőfokú tüzek csak az aljnövényzetet és a fák felszínét pusztítanák, de az ilyen hőfokú tüzek mindent átégetnek és felérnek a fák koronájáig is.

A szakértők szerint Kalifornia, és a mediterrán országok nagy csapdája, hogy a tüzektől való félelmükben már semmilyen tüzet nem is mernek égni hagyni. Márpedig, ha a kisebb tűzesetek nem tisztogatják meg időnként ezeket a területeket, egy esetleges véletlen nagy tűzvésznek hatalmas, összefüggő tartalékai lesznek.

A tűz ellen a legjobb védekezés, hogy nem tápláljuk tovább fákkal, így a tűz területe körül sokszor erdőirtással válaszolnak, Amerikában pl. meglehetősen széles nyomban bulldózerek bevetésével, vagy ellentüzek gyújtásával, finoman  felégetve a tűz útjából mindazt, ami táplálhatná. A módszer nagyon hatékony, de időbe kerül, így megelőzőleg kellene használni.

Dél-kelet Franciaország szintén mediterrán területtel dicsekedhet, tipikus növényzete szintén különösen gyúlékony. 2009-ben Marseille-tőle 10km-re is fellobbantak a lángok, és hogy a nagyvárost ne érje el, a tűzoltók nem sajnálták az erőfeszítéseket.

Légi oltással próbálkoztak, nemcsak vízzel, hanem a tűz fészekben szórt vegyi anyagokkal is.

Ezek a speciális sók, polifoszfátok a növényeket bevonva a felszínen tartják a nedvességet, ezzel sokkal ellenállóbbá teszik a tűznek. Ahhoz, hogy a tűz ezt is elpusztítása, legalább 700 fokig kell hevülnie, a szokásos 2-300 fok helyett.

A füst persze megnehezíti az anyag célzott kiszórását, és Marseille hegyvidékes domborzata sem segítette a munkát, az ott dolgozó tűzoltók állandó veszélyben voltak.

Az erdőtűz füstje ebben a koncentrációban mérgező lehet, nem csak szénmonoxid belégzése, hanem az irritatív gőz és gázok miatt is. A füst ráadásul gyorsan irányt válthat, és komoly rosszullétet, károsodást tud okozni. A házak közelébe érő tüzet a tűzoltók locsolással igyekeztek hűteni, a csökkenő hőmérsékletű tűz így már nem égeti át a fákat, és a felszabaduló vízgőz kiszorítja az égéshez szükséges oxigént is.

A tüzek azonban a gyökérzet között égve is képesek életben maradni, terjedni és egy kedvező szélfordulattól làngra kapni.

Ha azonban sikerül eloltani, a tüzek nyomàn elszenesedett àgak és làngok marta fàk maradnak hàtra. Ezek a jegyek azonban nemcsak a tűz súlyossàgàt jelzik, hanem esetenként a fàk túlélésének esélyét is Némelyik faj példàul a tüzeknek ellenàlló felépítést fejlesztett ki, a paratölgy példàul hőszigetelő felszínnel óvja a hőre érzékenyebb szöveteit, màs fajok a gyorsan nagyra növő magassàgukkal, vagy alsóbb àgaiktól megszabadulva védekeznek, és sok faj képes ujjàszületni akàr hamvaiból is.

A stratégiàk nagyon vàltozatosak a túlélésre, ugyanakkor léteznek extrémen gyúlékony fajok is, mint pl. az eukaliptusz.Ebből az ausztràl fafajtából nagyon sokat telepítettek Portugàliàba az ipari igények kiszolgàlàsàra, aminek a következménye, hogy a hőségben nem szűkölködő Portugàlia gyakorta rettenetes tüzek àldozatàvà lesz, és a klímavàltozàssal mindez egyre gyakoribbà vàlik.

A francia szakértők is aggódnak sajàt erdeikért, és megelőző intézkedéseket sürgetnek, mert a szàrazsàgok miatt egyre több régióban vàlik jelentős veszéllyé a nagyméretű tüzek kialakulàsa, a közeljövőben a Dél-Francia régióban, de a 2060-as évekre, ha a trendek nem vàltoznak, a Pàrizs környéki erdőkben is, és ezek a régiók nem a tűznek ellenàlló fafajokból tevődnek össze, tovàbbà felvetik annak a kockàzatàt is, hogy a Station Fire-höz hasonló méretű megatüzek keletkezzenek, de a bozóttüzekhez szokott vidékeken is a tűzvészek szezonjànak kitolódàsàt figyelték meg, koràbban pl. Los Angeles környékén màjus és október között voltak csak jellemzőek, màra rendszerint àprilisban, de időnként màr màrciusban is küzdeni kell a làngokkal.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved