November 26. – Nem a hírszerzés hibázott Pearl Harbornál


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

1941. november 26-án a Kuril-szigetek térségében összevont 1. japán flotta hordozói és kísérő egységei felszedték a horgonyt és teljes rádiócsendben hajózva elindult a Hawaii-szigetek felé. Sokszor hallani, hogy az ezután Pearl Harbornál történtek esetében a hírszerzés hibázott, és megakadályozható lett volna az amerikaiak súlyos veresége. Ez a vélekedés azonban nem fedi a valóságot – de kezdjük inkább az elején.

Az események megértéséhez szót kell ejtenünk a hírszerzés technikai oldaláról, főként a rádióforgalmazásról, a kódolásról és a dekódolásról, amit az USA haderejénél az SIS, vagyis a Signal Intelligence Service végzett nem is eredménytelenül, ugyanis a japán diplomáciai kódolást már 1936-ban feltörték.

Pearl Harbor idejére a szövetséges britek már a katonai kódok egy részét is sikeresen megfejtették, és a csehek által beszervezett japán ügynökök is segítették a további kódfejtést. Ennek ismeretében mondhatjuk, hogy a szövetségesek kódfejtői szinte mindent tudhattak a japánok üzeneteiből.

A pearl harbori támadás előtti napokban a SIS elfogta a japán diplomáciai üzeneteket, és Richard Sorge, német újságírói fedősztorival dolgozó szovjet kém is már szeptember végén pontos adatokat küldött Moszkvának a Pearl Harbor ellen készülő támadásról.

A külügyminisztérium november 24-én tájékoztatta a Fehér Házat, valamint a külügy vezetése a katonaság legfelsőbb vezetésének is összehívott egy tájékoztató értekezletet, amelyen részt vett George C. Marshall tábornok, az egyesített vezérkar főnöke is, és amelyen beszámoltak a Csendes-óceán térségében várható támadásról.

Marshall azonban egész egyszerűen nem továbbította az információt Husband L. Kimmel tengernagynak, a csendes-óceáni flotta főparancsnokának, aki a japán támadás vélelmezhető fő célpontját, a Pearl Harborban állomásozó flottát vezette. Az ügyet vizsgáló bizottság jelentésében az áll, hogy a táborok nemes egyszerűséggel elfelejtette továbbítani a hírt kollégájának.

Vagyis a 79 éve ezen a napon indult 1. japán flotta rádiócsendje abszolútcélravezető volt, nem tudhatták, hogy letámadásuk annyira nem lényeges az amerikai tábornoknak, hogy simán kimegy a fejéből még úgy is, hogy a hírszerzés szinte napra pontosan és lépésről lépésre felderítette pusztító tervüket.

A „váratlan” kudarc után a csendes-óceáni hadvezetés több tagját lefokozták, akik azzal védekeztek, hogy Marshallt egyáltalán nem érték el a támadás előtti napokban. Igazság szerint belső vizsgálatok és hadgyakorlatok már a 20-as, 30-as években többször rámutattak a Pearl kikötő stratégiai kockázataira, de a jelek szerint sem ez, sem a konkrét japán előkészületek nem voltak elegendőek, hogy az amerikai flottát ne meglepetésként érje a támadás.

A japánok mindenesetre így is elszámították magukat, hiszen ők alapvetően megelőző csapásnak szánták az akciót, de az amerikaiaknak esze ágában sem lett volna megtámadni őket. Az USA szerencséjére a japánok fókuszában – saját felfogásukból kiindulva – az amúgy sem túl ütőképes csatahajóik álltak, és a repülőgép-hordozók, tengeralattjárók és még a helyszínen is számos stratégiai fontosságú amerikai létesítmény megúszta a támadást. Az ezután következő ellenoffenzivában aztán a szövetséges erők éppen ezekre a haderőkre építve tudták legyőzni a japánokat.

Marshall tekintélyét és pozícióját a kivizsgálások szele csak felületesen érintette, és a háború végéig ő volt a csendes-óceáni hadműveletek fő szervezője. A háború után több miniszteri megbízást kapott amerikában, és kétszer lett a Time magazin Év embere. Nyugat-Európa lényegében neki köszönheti az Amerikai Egyesült Államok nagyszabású részvételét a háború utáni újjáépítésében (Marshall-terv), amiért 1953-ban katona létére Nobel-békedíjat is kapott (az amerikaiak felajánlották a rekonstrukciós program kiterjesztését Lengyelországra és Magyarországra is, de sajnos ezt a régiónkat ellenőrző szovjetek politikai okokból elutasították).  

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

mult-kor. en.wikipedia.

2017 Kidsnews | All rights reserved