Boldogság – Arisztotelésztől Kantig


Csata Emma (15éves) - 2 hónapja

Mi a boldogság? – kérdezhetnénk. Azt hiszem mindenki más választ adna erre a kérdésre de valami közös lenne bennük: titkon mind ezt keressük és a korábban élő emberek is mind ezt keresték, és nem meglepő módon, mind valami másban vélték felfedezni a boldogságot.

A következőkben pedig 5 kiváló gondolkodón keresztül igyekszem bemutatni az idő és tér teljes elhanyagolhatóságát és azt, hogy egy ennyire központi, embereket megmozgató dolog mennyire különös eredményekre vezet.

1, Arisztotelész

Az i.e. 4.században élt görög filozófus, tudós például az átgondolt, ésszerű életben vélte felfedezni a boldogságot, ahogy ő fogalmaz :

“Ami valamely lénynek természettől fogva belső, lényeges tulajdonsága, az számára a legértékesebb és a leggyönyörűségesebb. Ez pedig az emberre nézve az ésszerű élet, mert hiszen ez teszi elsősorban emberré az embert. Ez az élet tehát a legboldogabb is”

2, Cicero

Az ókori római író, politikus, filozófus pedig a bölcsesség velejárójaként tekintett a boldogságra, mert szerinte:

“(…) minden bölcs, mindig boldog, azonban előfordulhat, hogy az egyik boldogabb a másiknál”

3, Seneca

A kr.u. 1.században élt sztoikus filozófus és államférfi a boldogság létrejöttét a jó jelenlétéhez köti, Erkölcsi levelek című művében így fogalmaz :

“Ahol nem található meg a boldogság, ott nem található meg az sem ami létrehozza, márpedig a boldogságot a jók együttese hozza létre.”

4, Miszkavajh

Az iráni származású filozófus “A boldogságról” című művében, a boldogság szokszínű mivoltát, annak eredetére vezeti vissza:

“Van igazi boldogság, és van olyasmi, amit csak boldogságnak hiszünk, de valójában egyáltalán nem az. (…), de van az egyes ember számára létező különös boldogság, és van kizárólagos, egészen különleges boldogság is.”

5, Kant

A 18.században élt német idealista filozófus a helyes tettekben és az általuk kiérdemelt boldogságban látta a megoldást:

” Cselekedd azt, ami méltóvá tesz rá, hogy boldog légy.”

Azt hiszem, ezek után kijelenthetjük: a boldogság, és az ahhoz vezető út legalább annyira érdekes és sokszínű lehet, mint ahány ember él/élt vagy élni fog a földön. Addig is:

“A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.

Fehér fátyla a lelkünkre borul.

Észre se vesszük, csak- ha tovaröppent.

S akkor : siratjuk balgán, botorul.”

Tábori Piroska

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Frenyó Zoltán –  A filozófia tankönyve

2017 Kidsnews | All rights reserved