December 29. – 1 250 000 csirkét vágnak le a madárinfluenza-járványtól félve


kidsnews (127éves) - 9 hónapja

„A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.” olvashatjuk az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal honlapján.

Az influenza A vírusok állatoknál és embernél egyaránt okozhatnak megbetegedést, jellemzően ezek a törzsek felelnek a kiterjedtebb járványokért is. A B influenzavírus csak emberekben okoz megbetegedést, ezek általában kisebb lokális járványokért felelősek. A C típusú influenzavírust csak szórványos megbetegedések esetén mutatták ki.

Érdekesség, hogy az első, influenzajárványokról szóló írásos emlékeink i.e. 412-ből, egész pontosan Hippokratész leírásából ismertek, melyek alapján úgy fest, több nagy influenza járvány Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érte el Európát.

Az 1990-es évek végén, kétezres évek első évtizedében a H1N1 vírus törzsről szóltak a híradások, amelyek a Covidhoz hasonló helyzetet vetítettek előre. A tudósok konszenzusa az volt, hogy statisztikailag nagyjából százévente kell számolnunk az influenza újabb mutációi okozta súlyosabb világjárvánnyal.

A legutóbbi nagy járvány a 1918 márciusa és 1920 májusa közti spanyolnátha pandémia volt, melyet a H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta.

Ez volt az emberiség dokumentált történetének egyik legpusztítóbb járványa: világszerte 50-100 millió embert ölt meg. A vírus a Covid 19-hez hasonlóan azért volt különösen veszélyes, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját, úgynevezett citokin vihart váltott ki.

Ilyenkor a szervezet citokinok, azaz jelzőmolekulák tömegét bocsátja a tüdő szöveteibe, az oda csoportosuló fehérvérsejtek károsítják a tüdőszöveteket és vizenyőt okoznak, ami megakadályozza a légzést.

A 90-es évek végén H1N1-ként azonosított vírustörzs egyszerre tartalmazott sertés, szárnyas és ember génállományt, emiatt egyik fajnak sem volt ellene természetes védelme.

Mivel a betegség kontaktussal terjed, ezért még napjainkban is az egyik legbiztosabb védekezés a gyanús állomány megsemmisítése, ami 1997. december 29-én Hongkongban 1,25 millió baromfi leölését jelentette.

Az aktuális koronavírust megelőzően 2009 áprilisában tört ki a legnagyobb járvány, melyet a H1N1/09 jelű pandemikus vírus okozott. Akkor 40 országban 1,4 millió megbetegedést regisztráltak, és a halálos áldozatok száma 328 volt, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

egeszsegkalauz.hu; portal.nebih.gov.hu; hazipatika.com

2017 Kidsnews | All rights reserved