December 30. – megalakul a kommunista nagy testvér


kidsnews (127éves) - 3 hete

A Szovjetunióra legtöbben az Orosz Birodalom közvetlen utódaként létrejött bolsevista, kommunista, szocialista államként gondolnak. Pedig az utolsó orosz cár, II. Miklós 1917. márciusi lemondatása és 1918-as, családjával közös kivégzése után mintegy öt év eltelt, mire Vlagyimir Iljics Lenin 1922. december 30-án a következő, bolsevik pártok uralta független államok nevében bejelenthette a Szovjetunió megalakítását:

Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság,

Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság,

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és a

Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság

A nyugati nagyhatalmak jelentős része, mint Nagy-Britannia, Olaszország, Ausztria és Franciaország csak 1924-ben ismerte el az uniót, ellentétben a Német Birodalommal, amely már az unió megalakulása előtt is jó kapcsolatokra törekedett a kommunistákkal.

A weimari köztársaságként ismert német államalakulat szerepével kapcsolatban az utókor számos kérdést fogalmazott meg, onnan kezdve, hogy milyen érdekei fűződtek a fiatal demokratikus államnak a szovjetek támogatásához, egészen Lenin német ügynök voltáig.

Mindenesetre ma már pontosan tudjuk, hogy Lenin német jóváhagyással, német területen át vonatozott el 1917 tavaszán Szentpétervárra (amit a szovjet időkben Leningráddá kereszteltek át). A munkásmozgalmi legendáriumban sokáig terjesztett „lepecsételt vagon” is erősen túlzó, mivel Lenin gond nélkül leszállt és megaludt németországi városkákban, sőt még arra is maradt ideje, hogy a háború ellen agitáljon orosz hadifoglyok előtt –

mindezt az első világháborús Európában regnáló összes hatalom szempontjából veszélyes felforgatóként, ami legalábbis hihetőbbé tesz bizonyos összeesküvés elméleteket.

De az igazság valószínűleg ennél sokkal kevésbé regényes. Egyszerűen a hadban álló németek az ellenség hátországában mindenhol szerettek volna forradalmi hangulatot teremteni, és Lenin háborúellenessége remekül egybeesett a németek érdekeivel.

 Hogy a cári Oroszországban dúló óriási szegénység és egyenlőtlenség közepette forrongó ellenzéki csoportok közül miért éppen Lenin bolsevikjai, és nem a régi arisztokraták, cáristák, anarchista bandák és banditák, felbomló katonai egységek és szökevények vagy a parasztlázadók, mensevikek, eszerek kerekedtek felül a végén?

Erre leginkább a korszak és az ország politikai polarizációja adhat magyarázatot, hogy a vörösökkel szembenálló jobboldali erők és a Kerenszkij Ideiglenes Kormány a belharcaikkal és belső feszültségeikkel voltak elfoglalva, és jobban tartottak egymástól, mint a baloldali idealista vörösöktől. 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

index.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved