December 31. – csak 1691 óta ünnepeljük ma a szilvesztert


kidsnews (127éves) - 10 hónapja

Honfoglaló magyar őseink ezen a napon sokkal nagyobb valószínűséggel vackolták be magukat a tűz mellé, mint hogy az évfordulót ünnepeljék. Annál is inkább, mivel őseink számára az évszakok váltása jelentette az „új” évet, az időjáráshoz kötődtek az állattartás különböző szakaszai; tavasszal hajtották ki és ősz végén vissza az állataikat a legelőkről.

December 31-e I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Annak ellenére, hogy ő maga nem túl jelentős személyiség, az uralkodása idején (314–335) történtek nagyon is fontosak a keresztény kultúrában. Nagy Konstantin császár, a római birodalom akkori uralkodója ekkor hagyott fel a keresztények üldözésével, sőt, az újonnan elismert egyházat állami intézménnyé emelte. Szilveszter éjszakáján voltaképpen ezt ünnepeljük.

Európában a szilvesztert sokáig a húsvéthoz hasonlóan mozgóünnepként ülték, majd a középkorban a karácsonnyal esett egybe egészen a XVI. századig. Végül XII. Ince pápa 1691-ben hozott rendelete szabályozta, hogy az újév napja mindig január 1-je legyen.

Fotó:Depositphotos

Az óévet búcsúztató zajos bulikat az ókori római polgárok által téli napforduló idején, Szaturnusz isten tiszteletére rendezett óriás mulatságok örökségének tekinthetjük, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek.

Az ősi babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket. A hajnalig tartó bulizás a népszokások szerint a bő újévi termés biztosítja, ahogy a gonoszt elűző szokások közé tartoznak a lármás, álarcos vonulások is.

A magyar népi hagyomány szerint az óévet jelképező szalmabábot ilyenkor földbe kell temetni, esetleg vízbe kell hajítani. „Hasznos” lehet az éjszaka egy öregembernek maszkírozott fiatal legényt korbáccsal játékosan kiűzni a faluból.



Forrás:

mek.oszk.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved