Legtöbbünkkel már megesett, hogy egy terminálon várakozva, egy étterem mosdójában sorban állva ilyen-olyan okból szóba elegyedik sorstársával, és a vigyázna a táskámra kérdéskör tisztázása után szóba kerül a ki honnan jött téma is. Ezekben az esetekben Magyarország hallatán a külföldiek által említett nevezetességeink közt biztosan benne van az első ötben a Hortobágy – Máté Bence, az On the Spot-ot készítő Cseke Eszter és S. Takács András, meg persze Puskás Öcsi mellett, a sorrend természetesen változhat kortól és érdeklődéstől függően. 😊
Mindenesetre az 1973. január 10-én életre hívott és 1999 óta az Unesco világörökséghez tartozó park sajátos története, értékes élővilága, és különleges néphagyománya mindenki számára érdekes.
A park 4 tájvédelmi körzetből és 19 önálló természetvédelmi területből áll, és a területén található Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, amelynek kialakításban az ott élő embernek meghatározó szerepe volt az ősi erdők kivágásával, felégetésével és a legeltető állattartással, víz szabályozással, aminek végeredményeképp a Tisza-menti ligetes sztyeppe átalakult füves pusztává.
Ha a Hortobágyi Nemzeti Parkban jár az utazó, elkerülhetetlen, hogy ne lásson legalább egy gémeskutat, amely a hagyomány szerint nemcsak vizet biztosított a pásztorok és állataik számára, hanem kommunikációs célokat is szolgált, és különleges jelnyelvét csak a beavatottak ismerték.
Képek a pusztatelegráfról, és a kutak állásainak jelentése:
Vigyázz, hivatalos ember érkezett. 
Megérkezett az ócskás, lehet adni-venni. 
Elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni. 
Nagy baj, szerencsétlenség történt. 
Vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság. 
Vigyázz, látogató gazdák érkeztek. 
A kút vize nem iható. 
A kút elromlott. 
A számadó nincs a közelben. 
Nő tartózkodik a pásztorszálláson. 
Megérkezett az ócskás, lehet adni-venni.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.
Megosztás:
