Január 14. – III. Napóleont a páncélozott császári járműve menti meg


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

III. Napóleon francia császár apja I. (Bonaparte) Napóleon öccse, Hollandia királya volt, majd 1848-ban őt magát is nevének és szellemi örökségének köszönhetően szinte a semmiből francia köztársasági elnökké választották, amit a kedvező „széljárásnak”, valamint kiváló politikai érzékének és rátermettségének köszönhetően 1852-ben császári címre váltott. A korabeli Európa politika viharai között nemcsak a gyors császárrá válás volt azonban lehetséges, hanem annak ellenkezője is.

1858. január 14-én este a nemzetközileg is aktív és ambíciózus, sokszor egyenesen kalandor politikát folytató császár épp a teátrumba tartott, amikor a császári menet fél tízkor elérte Felice Orsini, az angol radikálisok által támogatott olasz nacionalista búvóhelyét, a rue de Peletier sarkát. A merénylő kioldotta a szerkezet biztosító zárját, és… semmi. Egy korabeli pokolgép szakértő mérnök gondos tervezése ellenére a robbanás elmaradt. Orsini – az olasz iparba vetett hite, vagy egyszerűen a korabeli gépek rosszabb megbízhatósága miatt, vagy egyszerűen pedáns és körültekintő ember lévén – felkészült erre az eshetőségre is, és parancsot adott két társának, hogy dobják el a náluk lévő tartalék bombákat.

Három fülsiketítő dörrenés következett, az egyik robbanás közvetlenóül III. Napóleon hintaja alatt. A pokolgépek komoly pusztítást végeztek, a merénylet végső mérlege nyolc halott volt és 160 sebesült. Az elkövetők joggal gondolhatták, hogy sikeresen végeztek egy Napóleonnal.

Csakhogy az uralkodó hintója alulról vastag acéllemezzel volt borítva, a császár és a császárné sertelenül lépett ki a hintóból, és ahogy a korabeli beszámolókból tudjuk, a négy merénylő alig hat óra múlva már mind a csendőrség vendégszeretetét élvezte.

A Vasárnapi Ujság 1858. február 14-én a következőképp számolt be a történtekről (5. évf. 7. sz.):

“A császárné teljesen sértetlen maradt. A körülálló rendőrség, katonaság és nép közt igen sokan megsebesültek. Kik a gyilkoló gránátokat hajították, az elrobogó császári kocsihoz közel a nép közt voltak “Éljen a csássár!!” kiáltás közt röpítették a halálos golyókat, mire azonnal eltűntek. Az orgyilkos – mint azóta kisült – három olasz volt:

Orsini, daSiloa és Gomes; a negyedik Pierri, ki pedig az egésznek főintézője volt nem vehetett részt a végrehajtásban, mert midőn épen a Lepelletier utczába sietne, Hébert rendőrbiztos fölismerte, elfogta 8 nála szintén egy kézigránátot talált.

Igen tahilók a császár szavai, mellyeket ez orgyilkosságra vonatkozólag a törvényhozótestület megnyitásakor mondott, hogy t. i. ez esetből két tanulság vonható, egyik az, hogy illy eszközök választása által az ellenpárt csak gyengeségét bizonyítja be, másik az, hogy az illy orgyilkosság, valahányszor sikerült, soha sem az azt eszközlő pártnak használt, sem Július Caesar, sem II. Henrik halála nem használt meggyilkolóinak. S a következés már eddig is hasonlót látszik bizonyítani a jelen esetben is.”)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is



Forrás:

dka.oszk.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved