Január 16.- elindul a II. világháború óta legnagyobb invázió


kidsnews (127éves) - 2 hónapja

„A terroristákat illetően azt hiszem, a megbocsátás Isten feladata, a mi dolgunk csak annyi, hogy megszervezzük a találkozót!” – mondta 1991. január 16-án Norman Schwarzkopf amerikai tábornok. Az ENSZ égisze alatti nemzetközi katonai koalíció főparancsnoka azt a feladatot kapta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 678. számú ultimátumának 1991. január 15-ei lejárata után irányítsa az Irak elleni katonai inváziót.

A szövetségesek 956 ezer katonát küldtek a térségbe, hogy visszaszorítsák az iraki hadsereg „mindössze” 260 ezres haderejét, mellyel Szaddám Huszein nem sokkal korábban meglepetésszerűen elfoglalta Kuvaitot.

 A közel egymillió fős kontingenst 3318 harckocsi, 8 repülőgép-hordozó, 20 cirkáló, 20 romboló,  és öt tengeralattjáró támogatta.

Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Banglades, az Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Hollandia, Kanada, Katar, Marokkó, Olaszország, Omán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szíria, Új-Zéland, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Dél-Korea, Lengyelország, Szenegál, Sierra Leone, Niger, Banglades, Argentína, Belgium és Spanyolország, és a megszállt Kuvait szövetsége nem akart a véletlenre hagyatkozni a győzelmi esélyek terén.

A fenti számok tudatában nem meglepő, hogy a szövetséges légierő hat hét alatt összesen 116 ezer bevetésen körülbelül 85 ezer tonna bombát dobott le az iraki katonai bázisokra, kormányzati épületekre, erőművekre és kommunikációs központokra, repterekre, hidakra és minden egyéb stratégiailag fontos területre.

Ezzel a Desert Storm (Sivatagi Vihar) elnevezésű hadművelet a második világháborút követő időszak legnagyobb katonai akciója lett.

A hadművelet egyik érdekessége, hogy a használt bombák tíz százaléka lézervezérelt, ún. „intelligens bomba” volt, amelyeket egy másik gépről irányítottak. A vietnámi háborúból sokat tanult hadvezetés az öböl háború kapcsán nagyon komoly, összehangolt PR munkával gondoskodott az akció pozitív megítéléséről, hogy a CNN és más csatornák, hírügynökségek közreműködésével a közvéleményt a számukra kedvező irányban befolyásolja.

A masszív katonai és kommunikációs sikert később azért érzékelhetően beárnyékolta, hogy a háború végén hazatérő szövetségeseknél közel százezer katona panaszkodott bőrkiütésre, hasmenésre, fejfájásra, izom,- és mellkasi fájdalmakra, valamint zavartságra, szédülésre, impotenciára, továbbá alvászavarról, fáradékonyságról is beszámoltak a veteránok.

A tünetegyüttes az öbölháborús szindróma elnevezést kapta, és a kiváltó oka a mai napig ismeretlen, annak ellenére, hogy széles körben kutatták és számos teória látott napvilágot a betegséggel kapcsolatban.

Az nyilvánvaló tény, hogy a katonák számos mérgező anyaggal találkozhattak az invázió alatt, beleértve a vegyi, biológiai fegyvereket is, amelyek okozhattak tüneteket akkor is, ha a bevetés előtt minden katona megkapta a kötelező anthrax elleni védőoltást.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

honvedelem.hu ; tortenelemcikkek.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved