Január 3. – először bányásznak „digitális aranyat”, azaz bitcoint


kidsnews (127éves) - 2 hete

2009. január 3.-án a Satoshi Nakamoto felhasználónéven ismertté vált, valós személyazonosságát tekintve máig azonosítatlan zseni kibányászta az első digitális arany blokkot, másnéven kriptovalutát, a bitcoint, ami valójában egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz. Az új digitális pénz elnevezése nem csak a pénzérmére utal, hanem a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

Vagyis a bitcoin egy elektronikus pénzügyi tranzakciókra képes rendszer, amiben nincs szükség bizalomra és nincs központi szerv(ezet) sem, ami irányítaná a rendszert.

Az első blokk 50 érmét, azaz Bitcoin (BTC) tartalmazott, és a bányászó a következő szöveget ágyazta bele plusz információként:

THE TIMES 03/JAN/2009 CHANCELLOR ON BRINK OF SECOND BAILOUT FOR BANKS.

A szöveg az aznapi The Times magazin szalagcímére utalt, ami alatt a cikk szerzője a bankrendszerek működésének a hiányosságait taglalta és a pénzügyi világot megrázó közelgő krízisekre is felhívta a figyelmet.

Ahhoz, hogy megértsük, milyen elképzelés hozta létre a Bitcoint, korunk legismertebb digitális valutáját, tudnunk kell, hogy mitől lesz valami jó – de legalább megfelelő – fizetőeszköz. Az emberiség szinte a kialakulása óta törekedett a tökéletes pénz, vagyis az ideális fizetőeszköz létrehozására. Az ősidőkben eleinte árupénzek, csereeszközök léteztek, mint a só, szarvasmarha, teve a sivatagos területeken, vagy később a kagyló, bálnafog a trópusi társadalmakban. Az árupénz még napjainkban is jelen van különböző egyedi szubkultúrákban, helyzetekben, amire a legjobb példa valószínűleg a börtönökben a cigaretta, mint egységes értékmérő és fizetőeszköz.

A pénznek minimálisan 3 funkciót kell beteljesítenie:

alkalmas legyen csereeszköznek

érték szabványként is működjön

értékálló legyen

Végtelenül leegyszerűsítve a pénzügyi rendszerünket pedig azt mondhatnánk, hogy középpontjában a bankok állnak, akik a jelenlegi pénzeink körülbelül 97%-át állítják elő digitális formában, csak a maradék 3%-ot termelik az államok.

A bankok egy szimpla művelettel termelik a pénzt: amikor a betétesek – azok az emberek, akik letétbe helyeznek vagy lekötnek pénzt a bankban – beteszik a pénzüket, akkor a bankok ezt az összeget kihelyezik olyan embereknek, cégeknek, államoknak, akiknek hitelre van szüksége, kamat (azaz a bank költségeinek és profit igényének fedezete) felszámítása mellett.

A bank a betétek bevonzása érdekében is kamatot számít fel, illetve fizet ki a betétre vonatkoztatva. A betéti kamat és a hitelkamat közötti különbség termeli ki.

Így a betétes 1 egységnyi pénzéből 1+ kamatnyi pénzt kap vissza. Az ő számára az a rendszer legnagyobb veszélye, ha a bank kevesebb kamatot fizet, mint az infláció, mert ebben az esetben a betétes pénze már kevesebbet ér kamattal együtt is, mint amikor betette az alaptőkéjét, miközben a bank a saját üzleti igényeit fedezte az ügyletből.

A fentiekből következően talán nem is meglepő, hogy meg kellett születnie egy olyan pénzügyi rendszernek, amelyet az emberek irányítanak a pénzügyi vállalatok (bankok) helyett. Ezek lettek a kriptovaluták, és közülük a legnépszerűbb a Bitcoin, aminek pontos működéséről Már a csapból is ez folyik. Mi az a Bitcoin? című cikkünkben olvashatsz.

Fontos kiemelni, hogy ami az előnye, bizonyos szempontból az a hátránya is lehet a digitális aranynak, ugyanis a

TOR hálózattal együtt a teljesen ellenőrizhetetlen és lenyomozhatatlan valuta eszköze és melegágya az online feketekereskedelemnek és a dark weben zajló egyéb tevekénységeknek, ezzel pedig tökéletes kiszolgálói társadalmunk valós ellenségeinek is.

Legyen szó fehérgalléros gazdasági bűncselekményektől az emberkereskedelmen át a pedofil bűnözés kiszolgálásán keresztül a fegyverkereskedelemig tényleg bármiről.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

coinmixed.eu

2017 Kidsnews | All rights reserved