Az olyan szavakról, mint a túszdráma, vagy túszejtés, általában Közel-Keletre, esetleg valamilyen amerikai esetre, filmre asszociálunk. A XX. századi történelemben olvasottabbaknak beugranak olyan események, mint a müncheni olimpia, vagy a beszláni vérengzés, de Balassagyarmat említésére a legtöbben csak nevetve legyintenének, hogy ilyen politikai szelek errefelé nem fújnak. Pedig ahogy robbantásos merényletünk, úgy túszdrámánk is volt, egész pontosan 1973. január 7-én a Geisler Eta Leánykollégiumban.
Gazgad Gy: Túsztörténet c. film
Ma már egyre több szakember igyekszik a szülők fejébe vésni, hogy a gyerekekkel nem árt törődni, mert elhanyagolásuk problémákhoz, vagy akár tragikus eseményekhez vezető láncolatot indíthat el, ahogy Pintye András és Pintye László akkor 19 és 17 éves testvérpár példáján is megmutatkozott.
A két testvért ’Gyarmaton mindenki ismerte, több okból is: szüleik a helyi pártelit illusztris tagjai voltak (apjuk a szobi-miskolci határőrkerület párttitkára és alezredes, anyjuk pedig a pártbizottság egyik személyzeti előadója), akik nem mellesleg alkoholisták voltak, és nem törődtek a gyerekeikkel, a srácok pedig a figyelem felkeltése végett vagy szimpla megtorlásként, de egyre durvábban terrorizálták a várost.
A szülők kapcsolataik révén rendre elsimítottak az egyre kellemetlenebb ügyeket, amíg az apa úgy döntött, hogy ideje az idősebb testvért ráncba szedni, és elintézte a fiú besorozását. Bandi, akinek január 8-án kellett volna a katonai szolgálatra jelentkeznie, ettől a ponttól úgy gondolta, nincs veszteni valója, muszáj lesz nyugatra szöknie.
A túszejtés ötletét az egy évvel korábbi müncheni túszdrámából kölcsönözte. Az elképzelést tettek követték, és a testvérek fegyvereket loptak a helyi határőrlaktanyából – helyesebben szólva besétáltak az apjuk irodájába és elvitték a fegyvereket -, majd vasárnap este a visszatérő lányokkal egyidőben beosontak a kollégiumba, amit azért választottak, mert az egyik odajáró lány visszautasította a idősebb testvér udvarlását.
A fiúk 20 lányt ejtettek túszul, de előbb hat, majd további két lánynak sikerült megszöknie, és ezzel annyira feldühítenie a testvéreket, hogy a túszdráma következő napjaiban a túszoknak ágyrácsokon kellett aludnia, mindenféle személyes higiéniás lehetőségtől megfosztva.
A dráma végül január 12-éig tartott, amikor András egy gyengébb pillanatban az ablakhoz sétált, és a lesben álló mesterlövészek azonnal likvidálták. Az fiatalabb fiú istenített testvére halála után azonnal megadta magát és börtönbe került, a családot pedig elköltöztették és új nevet kaptak. Az ügy a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének egyik legnagyobb tabuja volt, mígnem 40 évnyi hallgatás után Hatala Csenge könyvet írt róla Hírzárlat címmel, melyben emberfeletti kitartással göngyölíti fel a történet legapróbb részleteit.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a Twitter-en és most már a YouTube-on is.