Londoni diákélet a Brexit után?


kidsnews (127éves) - 9 hónapja

Az Egyesült Királysággal kapcsolatban évekig tartó bizonytalanságot okozott, hogy mi vár a magyar diákokra az ország Európai Unióból való kilépése után. Miután 2020. január 31-én elhagyták az EU-t, az év egyik nagy kérdése volt, hogy a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak után milyen feltételekkel tanulhatnak az országban a tanulmányaikat 2021 szeptemberétől megkezdeni kívánó magyar diákok.

Az Egyesült Királyságba jelentkező magyar diákok száma 2011-2020 között töretlenül növekedett, összesen mintegy 268%-kal. 2019-ben 1045, 2020-ban 1100 magyar diák jelentkezett a brit felsőoktatásba alapszakra, vagyis az évente átlagosan 70 000 érettségiző középiskolás körülbelül 1,5%-a.  Ez azt jelenti, hogy a 2021-es magyar érettségizők 1,5%-át közvetlenül érinti a Brexit, ehhez pedig hozzáadódnak továbbá azok a diákok, akik még nem köteleződtek el az Egyesült Királyságban való továbbtanulás mellett, de más országokkal együtt ottani egyetemekre való jelentkezésen is gondolkodtak. A következő 2-3 évben összesen tehát legalább 3000 magyar családot érint a brit kormány döntése.

A Boris Johnson vezette brit kormány döntése alapján most már biztos, hogy 2020. december 31. után ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívüli nemzetközi tanulókra. Természtesen azok a diákok, akik tavaly előtt elkezdték a tanulmányaikat, a képzésük befejezéséig a korábbi feltételekkel tanulhatnak az angliai egyetemeken.

Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi 9250 fontos (~3,6 millió forint) EU-s tandíj helyett évente 10 000–38 000 font (~4-15 millió forint) közötti összeget, vagyis akár kétszer-háromszor annyit is ki kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni.

Egyre több egyetem – például a University of Essex vagy a University of Stirling – vezet be azonban máris olyan, dedikáltan EU-s diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat melyek évente 5-8000 fontos kedvezményt jelenthetnek a tandíjból, így ha nem is minden szak és egyetem esetén, de sok esetben meg lehet közelíteni a korábbi éves 9250 fontos tandíjat. 

A helyzetet tovább nehezíti azonban, hogy a tandíj növekedésével együtt az Európai Unióból érkező jelentkezők az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is elveszítik. A hitel a diákok tanulmányainak 100%-át finanszírozta és viszonylag egyszerűen hozzáférhető volt mindenki számára, ráadásul különösen kedvezővé tette az is, hogy a visszafizetésére a tanulók csak akkor kötelesek, amikor a jövedelmük meghalad egy előre meghatározott, hazai viszonylatban magasnak számító összeget.

Adminisztrációs szempontból további bonyodalmat jelent az is, hogy míg eddig vízum nélkül tanulhattak az Egyesült Királyságban a magyar diákok, addig az átmeneti időszak után a 6 hónapnál hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, amely további 812 fontnyi (~300 000 Ft) költséget jelent.

Az Engame Akadémia nem reprezentatív 156 diákkal készült, tavaly évvégi felmérésben is az derült ki, hogy a diákok a továbbtanulási döntésüket befolyásolja a Brexit, elsősorban a magasabb tandíjat emelték ki (81%), másodikként említették a diákhitel lehetőségének megszűnését (59%), és mindössze 26%-ukat tántorítja el nagy mértékben a jelentkezéstől, hogy az Egyesült Királyság nem lesz többé az Európai Unió tagja, tehát nem EU-s országban tanulnának tovább.

“Eredetileg Angliában terveztem továbbtanulni, de a hirtelen horribilis tandíjakkal és szinte alig létező ösztöndíj-lehetőségekkel esélytelen, hogy ki tudnánk fizteni, így az angliai továbtanulás esélye teljesen elveszett. Még reménykedek, hátha bevezetnek több ösztöndíjat így, hogy csomó EU-ból beáramló diák kiesik. Ebben az esetben beadnám két angliai egyetemre is, hátha van esélyem ösztöndíjra” – írja az egyik válaszadó diák.

Azok a szülők, akik gyermekének továbbtanulására hatással van a Brexit, szintén a tandíjat említették a döntésüket befolyásoló legfontosabb tényezőként (80%) és a diákhitelt másodikként (68,3%), de az ő értékelésükben jóval nagyobb szerepet kapott maga az Európai Unióból való kilépés és annak egyéb következményei is, ezt 51,7%-uk értékelte meghatározó eltántorító tényezőként. Az indokok között szerepeltek a megemelkedő megélhetési költségek, és többen említették azt is, hogy aggódnak, a Brexit más országokban túljelentkezést fog generálni.

A felmérés eredményei egybeesést mutatnak a nemzetközi trendekkel. A Higher Education Policy Institute becslései szerint 57%-kal is visszaeshet az Egyesült Királyságba az Európai Unióból jelentkezők száma, amennyiben nem sikerül más alternatívákat, például új ösztöndíj-lehetőségeket nyitni a megszűnő kedvezmények helyett. Más felmérések szerint ez a veszteség akár 84% is lehet.

Az olyan intézkedések, mint a tavalyi évben bejelentett post-study work visa (a brit egyetemi tanulmányok befejezése után igényelhető munkavállalói vízum) kedvező irányba befolyásolhatják a jelentkezőszámokat, de önmagukban nem lesznek képesek pótolni az elvesztett EU-s diákokat.

A magyar diákok eddig évről évre jól teljesítettek a felvételiken. Az utóbbi hét évben rendre 60% felett volt a felvett diákok aránya.

Az első, sokszor legnehezebb lépés a felvétli felé vezető úton azonban, hogy a diákok egyáltalán elhiggyék, van esélyük egy top egyetemre való bekerülésre, ezt tartották munkájuk legnehezebb részének már a Brexit előtt is a Cambridge-i Egyetem közép- és kelet-európai tanulókat tömörítő diákszövetségeinek képviselői. Az új szabályozásokkal a közép- és kelet-európai diákok számára még távolabb kerül ez a lehetőség.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

Az Engame Akadémiáról

“Ötéves alternatív oktatási programunkkal 2010 óta nyújtunk iskola melletti kiegészítő képzést 13-19 éves diákoknak, mert hiszünk abban, hogy egy nyitott szemléletű, támogató közegben a tanulás, a pályaválasztás és a felnőtté válás folyamata egyaránt izgalmas felfedezéssé válik. A továbbtanulásra, valamint a külföldi felvételikre való felkészítés mellett a való életben hasznos készségek és a nyelvtudás fejlesztésével, valamint a pályaorientációt és a továbbtanulási döntést segítő programokkal támogatjuk diákjainkat annak érdekében, hogy kibontakozhassanak és megtalálhassák az útjukat. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évek során több mint 1000 fiatalnak segítettünk céljaik megvalósításában.”

Lévai Balázs

Társalapító, ügyvezető

2017 Kidsnews | All rights reserved