Február 13. – Budapest megszállása, elfoglalása vagy felszabadítása, avagy végül mi is történt?


kidsnews (127éves) - 9 hónapja

A történelemórákon általában kész narratívát kapunk arra, mi történt a történelem vizsgált szakaszában, teljesen elfeledkezve arról, hogy az adott esemény, az adott korszak és az akkor élt emberek, embercsoportok megélése az utókorétól, sőt más kortársakétól, nemzetekétől is gyökeresen különböző lehet. Nem igazán tudhatjuk, hogy napjaink eseményeit kinek az aspektusából fogja szemlélni a történelem.

Ezért különösen nehéz olyan történelmi eseményeket objektíven vizsgálni, amelynek szemtanúi még élnek, vagy közvetlen hatást gyakoroltak a regnáló társadalomra, mivel személyes megéléseik, élményeik és interpretációjuk erősen torzíthatja a képet. Ilyen esemény a 73 évvel ezelőtti budapesti ostrom és a Vörös Hadsereg bevonulásának kérdése is.

Amit tényszerűén kijelenthetünk, hogy fővárosunk ostroma 1944. december 30-án kezdődött és 1945. február 13-án, Buda elfoglalásával ért véget, amikor a szovjet haderők kiszorították a fasiszta, nyilas seregeket. A helyes kifejezés talán az invázió lenne, de ha szigorúan történelmi szempontok alapján mérlegelünk, akkor azt mondhatnánk, hogy bevették az ellenség egyik fővárosát. 

De nem szabad elfelejtenünk, hogy azoknak a felmenőinknek, akik pincékben és búvóhelyeken rettegtek a nyilasok és nácik terrorjától, vagy azoknak, akik szimpatizáltak a marxista filozófiával és az egyenlő elosztás szocialista elveivel, ugyanez inkább felszabadításnak tűnhetett. Az átlagos bankárok, polgárok, arisztokraták és semleges tömegek szemében valószínűleg inkább egy új domináns politikai erő lépett a színre, hogy akaratát rájuk kényszerítse, és az ellenszegülőket, vagy szimplán balszerencséseket megtörje, kisemmizze, gulágra küldje vagy általában olyan sorsra ítélje, ami vetekszik a háború borzalmaival.

Politikai állásponttól függetlenül, az ostrom alatt Budapest negyvenezer épületének 27százaléka, több, mint 32 000 lakás súlyosan megrongálódott vagy teljesen lakhatatlanná vált. Megsemmisültek a Pestet és Budát összekötő hídjaink, teljesen kiégett a Vigadó és a Királyi Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és az akkori Nemzeti Színház, megsemmisült a nagy múltú és hatalmas állatállománnyal rendelkező Állatkert is. Több mint 25 ezer lakos vesztette életét és további 52 ezer polgári személy sérült meg a harcokban.

Hitler döntése alapján Budapestet az itt állomásozó 90 ezer fős német-magyar csapatoknak „háztól házig” kellett védenie a 160 ezer főt számláló szovjet-román ostromló seregekkel szemben. A több mint száz napnyi ostrom maga volt a földi pokol, valószínűleg minden résztvevő aspektusából nézve, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy nincs olyan ideológia, amellyel a XX. század második világégésének és benne Budapest ostromának a borzalmait igazolni lehet.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus szerint: „A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.” Talán itt lenne az ideje, hogy megcáfoljuk a nézetét.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved