Február 14. – véget ér a 27 000 magyart megmentő hadművelet


kidsnews (127éves) - 8 hónapja

Az 1956-os magyar forradalom leverését követően nagyságrendileg kétszázezren hagyták el hazánkat és emigráltak (vagy disszidáltak, ahogy a szocialista időszakban nevezték). A frissen elmenekült magyar migránsok többségét osztrák és néhány brit fenntartású gyűjtőtáborban szállásolták el. Túlnyomó többségük az Egyesült Államokat nevezte meg célállomásként, amiben szerepet játszhatott az USA hidegháborús retorikája, az, hogy vehemensen küzdöttek a kommunizmus feltartóztatásáért és visszaszorításáért, és hangoztatták a rabul ejtett nemzetek felszabadításának fontosságát.  

Érdekesség, hogy a szomszédos „nyugati” országban, Ausztriában először (1956 októberében) a forradalom elől menekülő kommunista pártfunkcionáriusok, államvédelmi tisztek, katonák jelentek meg, ki tudja miért épp a hanyatló nyugatot választva az elvileg kitűnően működő szovjet érdekszféra országai helyett.

Majd november 4-ét követően megindult a tömeges menekültáradat immáron azokkal, akik tartottak a forradalom leverését követő megtorlástól, vagy egész egyszerűen felismerték az alkalmat a maguk és gyermekeik számára jobb élet lehetőségére.

Eisenhower amerikai elnök 1956. december 10-én, Nixon alelnök javaslatára elrendelte egy biztonságos légihíd kialakítását Ausztria és az Egyesült Államok között, az Operation Safe Haven azaz Biztonságos Menedék hadművelet keretében január 14-ig 27 ezer honfitársunkat telepítették át az Egyesült Államokba. A menekültek fogadását és letelepítését szolgáló akció központja a New Brunswick (New Jersey állam) közelében elhelyezkedő Camp Kilmer menekülttábor volt. Tracy S. Voorhees jogász vezetésével létrehozták a Magyar Menekültsegélyezési Elnöki Bizottságot (President’s Committee for Hungarian Refugee Relief) a különböző kormányzati szervezetek és az önkéntes segélyszervezetek tevékenységének hatékony összehangolására.

Az amerikai hatóságok érzékenységére jellemző, hogy menekülttábor helyett befogadó központként hivatkoztak rá, és még olyan apróságokon, mint a tábor postabélyegzőjén is ezt a megnevezést használták. Minden részlettel igyekeztek ügyelni arra, hogy a kommunista országból menekülőket a szabadság légköre vegye körbe és ne azt érezzék, hogy egy rendőrállamból katonai körülmények közé érkeztek.

Nixon alelnökre olyan mély benyomást tett a magyar menekültekkel való találkozása ausztriai látogatása során, hogy állítólag komolyan felmerült benne egy magyar menekült gyerek örökbefogadása. Ez végül a gyermek érdekében nem valósult meg, ugyanis attól tartottak, hogy az alelnök (és későbbi elnök) magánélete utáni érdeklődés további lelki sérüléseket okozna a szülők nélkül idegen országba vetődött fiatalnak.

Az amerikai társadalom annak ellenére nyitott volt a befogadásra, hogy ebben az időszakban számos államban komoly munkanélküliséggel küzdöttek és nem lehetett kizárni, hogy a nagy számú menekülttel együtt szovjet kémek is érkeznek hazájukba, amivel újabb nemzetbiztonsági kockázatot vállaltak.

Tették mindezt azért, mert az USA alapértékei szerint az embernek, bárhova is szülessen, joga van szabadon dönteni saját vallása és szellemisége, politikai  nézetei kapcsán, és senkinek nincs joga rákényszeríteni a másét, még akkor sem, ha a mindenkori hatalom képviselői meggyőződésesen hisznek a maguk igazában. Elfogadó és befogadó hozzáállásuk mintegy kétszázezer magyarnak segített új hazát találni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

edit.elte.hu

2017 Kidsnews | All rights reserved