Február 4. – 39 merénylet irodalmárok ellen egy könyv miatt


kidsnews (127éves) - 5 hónapja

Korunk egyik legnagyobb világpolitikai problémáját a Közel-Kelet hidegháborús ütközőzónáiban a kétpólusú világrend után maradt vákumban az iszlám erőszakos ágának térnyerése. A különböző szekták és militarista frakciók az iszlám világ békésebb részét is megdöbbentő arroganciával és kegyetlenséggel torolják meg vélt vagy valós sérelmeiket. A radikálisok világpolitikai tényezővé válását 1988 körül tapasztalhatta meg a közvélemény.

1988 nyarán adták ki Sir Ahmed Salman Rushdie indiai születésű brit író regényét, a Sátáni verseket. A regény címe utalás egy vallási hagyományra, amely az iszlám követői között megosztó, történelmileg kevéssé dokumentált és erősen vitatott.

Cselekménye Angliában élő indiaiakról szól, akik visszatérnének hazájukba, de az őket visszarepítő gépet szikh terroristák eltérítik.

Az ekkor már világhírű író új regénye teljesen sokkolta az iszlám világot, Mohamed proféta tiszteletlen ábrázolása okán istenkáromlónak nevezték, és világszerte tüntetések törtek ki a könyv betiltásáért. 1989. február 4-én (más források szerint 14-én) Homeini ajatollah, Irán vallási vezetője, és az iszlám hit egyik legtekintélyesebb szószólója fatvát, kiközösítési rendeletet hirdetett az író ellen istenkáromlás miatt, és „hitehagyottnak” bélyegezte, mivel az ő értelmezésében az író nem hihet az iszlám vallás tanításaiban.

Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is, és az indítványát pár nappal később alátámasztotta hárommillió dollár vérdíjjal is.

A fanatikusok könyvesboltokba rejtettek pokolgépeket, szállodát gyújtottak fel (mert  a könyv török fordítója ott szállt meg).

Salman Rushdie ekkor már a brit kormány védelme alatt állt és kormányzati rejtekhelyen élt, azonban a könyv japán fordítója, Igarasi Hitosi nem volt ilyen szerencsés, és késes merényletet áldozata lett.

Az olasz fordító és a norvég kiadó vezetője szerencsésen megúszta az ellenük irányuló merényleteket, mindemellett máig összesen 37 embert gyilkoltak meg a világon csak azért, mert dolgoztak a regény valamilyen nyelvű kiadásán.

Csakúgy, mint a későbbi, Charlie Hebdo szerkesztőség elleni merényletek esetében, kérdésként merül fel, hogy vallási vagy ideológiai meggyőződéssel, jogos vagy jogtalanul elszenvedett sérelemmel igazolható-e más emberek meggyilkolása?  Tényleg azt gondolja bárki, hogy ha nem jelenik meg egy regény vagy karikatúra, bármilyen irodalmi mű vagy egyéb kreatív szerzemény, akkor a körülötte létező, azt létrehívó társadalmi, vallási vagy ideológiai különbségek és ellenvélemények nem is léteznének? 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is



Forrás:

en.wikipedia.org

2017 Kidsnews | All rights reserved