Február 18. – atomfegyverek a világbékéért


kidsnews (127éves) - 3 hónapja

A hidegháború kétpólusú világának vezetői tudták, hogy egy Amerika-Szovjetunió háború mindkét fél, vagy még inkább az emberi civilizáció teljes pusztulásával végződne. Ezt az erőegyensúlyt, status quo-t nukleáris robbanófejek tízezreivel támasztották alá mindkét oldalon. 1965. január 18-án léptették hatályba a kölcsönös megsemmisítés elvét, azaz MAD-doktrínát, amelynek kidolgozója Neumann János volt, aki hidegháborús stratégaként 1957-es haláláig tagja volt az interkontinentális rakétákkal foglalkozó amerikai tanácsnak.

A MAD, Mutual(ly) Assured Destruction – magyarul a  „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” elve a történelem legcinikusabb és egyben legpragmatikusabb ötlete, amelyet a világ vezető politikusai megvalósítottak.

Az alapötlet nagyon egyszerű, a garantált pusztulástól való elrettentésen alapul, ahol azért nem akar senki háborúba kezdeni, mert az mindenképpen a saját elpusztítását is eredményezné. Az igazán döbbenetes, hogy ezzel valószínűleg tényleg megakadályozták nagyobb fegyveres konfliktusok kialakulását vagy egy újabb világháború kitörését.

A II. világháború végén a Hirosima és Nagaszaki városára ledobott atombombák okozta pusztítás annyira sokkolta a világot, hogy az új haditechnológia egyszerre volt gyakorlatilag használhatatlan, ugyanakkor puszta létével is elrettentő. Az USA regnáló – Truman vezette – kormányának állásfoglalása sem volt egyértelmű a nukleáris fegyverek hasznosításáról, inkább egyfajta terrorfegyverként tekintett az atomra, mint a hagyományos katonai arzenál részeként.

A későbbi Eisenhower-adminisztráció meglátta a fenyegetésben rejlő lehetőséget, és az ötvenes években 18 000 db nukleáris töltetre növelte az 1951-ben még 1000 db-ot számláló arzenált, hogy a szovjeteknek eszébe se jusson egy esetleges támadás gondolata. Ez persze részben válasz volt a szovjetek haditechnológiai fejlesztéseire, és a másik oldalon is gerjesztette az arzenál bővítését. A világ hamarosan tényleg eljutott odáig, hogy gyakorlatilag órák alatt képes lett volna önmagát elpusztítani.

A nukleáris patthelyzet feloldását végül az anti-ballisztikus rakétarendszer technológiája hozta meg, amely lehetővé tette, hogy az országok megvédjék magukat az atomrakéták fenyegetésével szemben. A Ronald Reagan vezette Egyesült Államoknak volt anyagi lehetősége ezt megvalósítani, de a hidegháborús versengés és a kontraproduktív kommunista gazdasági modell erőltetésében egyre elszegényedő Szovjetúnióban és az általuk vezetett keleti blokkban csak álmodhattak ilyesmiről.

Szakértők szerint ez, vagyis lényegében a több évtizedes versengés elvesztése volt az egyik meghatározó ok Gorbacsov szovjet főtitkár számára, hogy kezdeményezze a hidegháború befejezését,

és a peresztrojkával megkezdje a keleti blokk reformját,  a MAD pedig az aktív, frontális politika színteréből a közepesen fontos háttérkörülmények közé szorult vissza az évek alatt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



Forrás:

index.hu; greelane.com

2017 Kidsnews | All rights reserved