Mi vár rád, ha letörsz két kőkeresztet a Margit hídon?


Kovács Barna (19éves) - 1 hónapja

Néhány hete lehetett olvasni arról, hogy feladta magát az a két 16 éves fiatal, akik november 20-án letörték, a Margit Hídon található Szent Koronát ábrázoló szobor kőkeresztjét, és el is vitték azokat. A gyanúsítottak elmondták, hogy nem akarták ellopni a kereszteket, hírtelen ötlettől vezérelve törték le őket, és azóta nagyon megbánták a tettüket. De vajon mi vár rájuk? Milyen büntetést kap ma egy fiatalkorú, ha rongáláson kapják, de a tettét megbánja? Utánakérdeztünk az Országos Rendőr-főkapitányságnál.

A kőkeresztek letörése rongálásnak minősül, ahogy minden más értékcsökkentéssel járó cselekedet is, ami nem saját vagyontárgy ellen irányul. A büntetés súlyossága függ az okozott kár nagyságától és az elkövetés tárgyától, ugyanis vannak kiemelten védett objektumok, mint például egy templom, egy temetkezési hely, vagy éppen egy kulturális védelem alatt álló szobor. A fiatalok által okozott kár a súlyosbítást jelentő értékhatárt ugyan nem érte el, de

a szobor, amit megrongáltak kulturális védelem alatt álló tárgy. Felnőtt elkövető esetén 3 év szabadságvesztéssel büntethető egy ilyen tett, de mivel fiatalkorúakról van szó, kicsit más a helyzet.

18 év alatti elkövetők esetén a büntetés célja, hogy a fiatal- vagy gyermekkorúak helyes irányba fejlődjenek, így szabadságvesztés csak a legvégső esetben szabható ki.  „A bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények együttes és gondos értékelése, a fiatalkorúnak az elkövetés után, és az eljárás alatt tanúsított magatartása, személyi, családi körülményeinek megvizsgálása, gondozójának vallomása alapján döntheti el, hogy a konkrét esetben elegendő-e intézkedés alkalmazása vagy szükségesnek mutatkozik büntetés kiszabása.” – fogalmaz válaszában az ORFK Kommunikációs Szolgálata. Enyhítő körülménynek számít az is, hogy a tizenévesek feladták magukat, hogy együttműködtek a hatóságokkal és beismerték a tettüket, valamint, hogy megbánták a kereszt letörését és a kárt is hajlandóak megtéríteni. Ezek együttese akár a felelősségre vonást is kizárhatja.

Az intézkedés és a büntetés között dr. Magyar Erika jogász segített különbséget tenni. Szavai szerint az intézkedés enyhébb kategória, és – a büntetéssel ellentétben – nem eredményez priuszt. Intézkedés lehet például az elkobzás, a jóvátételi munka, vagy a próbára bocsátás, büntetésnek pedig például a szabadságvesztés, a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka számít.

Rákérdeztünk a rendőrségnél arra is, hogy mennyire gyakran rongálnak meg védett kulturális javakat, és hogy ezekért mekkora arányban felelősek tizenévesek. Az alábbi diagrammon az olyan rendőri eljárásban regisztrált rongálás bűncselekmények száma látható, ahol védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet rongáltak meg.

Ezen a diagrammon pedig a fent említett bűncselekmények közül azok láthatók, amiket gyermek- vagy fiatalkorúak követtek el.

Bár a rendőrség válaszából kiderül, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint nem vár súlyos büntetés a kereszteket letörő fiatalokra, ezt semmiképp nem szabad bíztatásként értelmezni. A bonyolult jogi procedúrák ilyenkor senkit nem kerülhetnek el, ahogy a barátok, családtagok, szomszédok rosszalló tekintete is gyakori kísérő egy ilyen ügyben. És különben is, ki akar összefirkált falak és széttört szobrok között élni?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és az Instagram-on! Elérsz minket a  Twitter-en és most már a YouTube-on is.



2017 Kidsnews | All rights reserved